A sírás jótékony hatásai
- Dátum: 2018.10.10., 15:53
- Varga Ágnes Kata
- bánat, düh, egészség, érzelem, fáradtság, feszültség, gyengeség, harag, hatás, hiedelem, hormon, kifejezés, lélek, meglepetés, méreganyag, negatív, öröm, pozitív, pszichológia, sírás, stressz, szennyeződés, szervezet, test, tévhit, tisztít
Kétségtelenül a sírás az egyik legérthetőbb és egyben legérthetetlenebb emberi viselkedésforma, amelyen keresztül sok mindent kifejezhetünk. Az öröm és a bánat a két legáltalánosabb érzelem, mely a könnyeken keresztül nyilvánul meg, de még ez is sok mindent rejt magában. És még nem is beszéltünk a meglepetésről, a haragról, a fáradtságról, amely érzelmek szintén könnyen sírásba torkollhatnak.
Sírás közben nagyon sok stressztől megszabadulunk. Ezért van az, hogy sokan akkor sírnak, amikor nagyon dühösek. Ez a rengeteg stressz nem tud másképp távozni, márpedig a szervezet szeretne megszabadulni tőle, ugyanis rendkívül kártékony hatású az egészségre. Így ezen a módon könnyít magán a szervezetünk.
A sírás tehát amellett, hogy lelki szempontból nagyon jó hatással van ránk, testünk egészségének is nagyon jót tesz. Nemcsak a hormonok egyensúlyáért felel, hanem sok méreganyag is távozik vele együtt. Régen úgy tartották, hogy a testünk méregtelenítő mechanizmusa történik a síráson keresztül, ezért a síró ember épp egy tisztulási, gyógyulási folyamaton megy keresztül. Persze ez nem igaz abban a formában, ahogy régen képzelték, de az alapgondolatnak van igazságtartalma.

Az arcunk tisztítása is köszönhető a könnyeknek. Ugyanis a könny magához vonzza a szennyeződéseket, a festéket, port. Tehát amit mi úgy látunk, hogy a könny elmossa a sminket, annak valójában van egy pozitív oldala is.
Tehát a sírás se nem szégyen, se nem ártalmas. Bár sok hiedelem fűződik hozzá, amelyek nagy része nem igaz, és sok olyan is, amelynek van igazságalapja, mégis a legtöbbször helytelenül mondunk véleményt a sírásról. Ugyanis nem gyengeségről van szó, hanem a testünk reakciójáról az egyes helyzetekre, érzelmi változásokra.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.