Menü

A sírás jótékony hatásai

Kétségtelenül a sírás az egyik legérthetőbb és egyben legérthetetlenebb emberi viselkedésforma, amelyen keresztül sok mindent kifejezhetünk. Az öröm és a bánat a két legáltalánosabb érzelem, mely a könnyeken keresztül nyilvánul meg, de még ez is sok mindent rejt magában. És még nem is beszéltünk a meglepetésről, a haragról, a fáradtságról, amely érzelmek szintén könnyen sírásba torkollhatnak.

Sírás közben nagyon sok stressztől megszabadulunk. Ezért van az, hogy sokan akkor sírnak, amikor nagyon dühösek. Ez a rengeteg stressz nem tud másképp távozni, márpedig a szervezet szeretne megszabadulni tőle, ugyanis rendkívül kártékony hatású az egészségre. Így ezen a módon könnyít magán a szervezetünk.

A sírás tehát amellett, hogy lelki szempontból nagyon jó hatással van ránk, testünk egészségének is nagyon jót tesz. Nemcsak a hormonok egyensúlyáért felel, hanem sok méreganyag is távozik vele együtt. Régen úgy tartották, hogy a testünk méregtelenítő mechanizmusa történik a síráson keresztül, ezért a síró ember épp egy tisztulási, gyógyulási folyamaton megy keresztül. Persze ez nem igaz abban a formában, ahogy régen képzelték, de az alapgondolatnak van igazságtartalma.

Az arcunk tisztítása is köszönhető a könnyeknek. Ugyanis a könny magához vonzza a szennyeződéseket, a festéket, port. Tehát amit mi úgy látunk, hogy a könny elmossa a sminket, annak valójában van egy pozitív oldala is.

Tehát a sírás se nem szégyen, se nem ártalmas. Bár sok hiedelem fűződik hozzá, amelyek nagy része nem igaz, és sok olyan is, amelynek van igazságalapja, mégis a legtöbbször helytelenül mondunk véleményt a sírásról. Ugyanis nem gyengeségről van szó, hanem a testünk reakciójáról az egyes helyzetekre, érzelmi változásokra.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.