Menü

A sírás jótékony hatásai

Kétségtelenül a sírás az egyik legérthetőbb és egyben legérthetetlenebb emberi viselkedésforma, amelyen keresztül sok mindent kifejezhetünk. Az öröm és a bánat a két legáltalánosabb érzelem, mely a könnyeken keresztül nyilvánul meg, de még ez is sok mindent rejt magában. És még nem is beszéltünk a meglepetésről, a haragról, a fáradtságról, amely érzelmek szintén könnyen sírásba torkollhatnak.

Sírás közben nagyon sok stressztől megszabadulunk. Ezért van az, hogy sokan akkor sírnak, amikor nagyon dühösek. Ez a rengeteg stressz nem tud másképp távozni, márpedig a szervezet szeretne megszabadulni tőle, ugyanis rendkívül kártékony hatású az egészségre. Így ezen a módon könnyít magán a szervezetünk.

A sírás tehát amellett, hogy lelki szempontból nagyon jó hatással van ránk, testünk egészségének is nagyon jót tesz. Nemcsak a hormonok egyensúlyáért felel, hanem sok méreganyag is távozik vele együtt. Régen úgy tartották, hogy a testünk méregtelenítő mechanizmusa történik a síráson keresztül, ezért a síró ember épp egy tisztulási, gyógyulási folyamaton megy keresztül. Persze ez nem igaz abban a formában, ahogy régen képzelték, de az alapgondolatnak van igazságtartalma.

Az arcunk tisztítása is köszönhető a könnyeknek. Ugyanis a könny magához vonzza a szennyeződéseket, a festéket, port. Tehát amit mi úgy látunk, hogy a könny elmossa a sminket, annak valójában van egy pozitív oldala is.

Tehát a sírás se nem szégyen, se nem ártalmas. Bár sok hiedelem fűződik hozzá, amelyek nagy része nem igaz, és sok olyan is, amelynek van igazságalapja, mégis a legtöbbször helytelenül mondunk véleményt a sírásról. Ugyanis nem gyengeségről van szó, hanem a testünk reakciójáról az egyes helyzetekre, érzelmi változásokra.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.