Pillangó hadművelet 2.0-3. Számok és mozgás
- Dátum: 2018.05.20., 19:36
- bejegyzés, cm, diéta, fehérje, fogyókúra, futás, ideál, ideális, izom, jóga, kalóriaégetés, kalóriakeret, kávé, kg, kiló, kondi, mozgás, napló, séta, sport, számok, szénhidrát, testsúly, zsír
Számok
Jelenleg 122 kiló vagyok, a kitűzött célom 88 kiló. 167 cm magas vagyok, ehhez az ideális testsúlyom 52-66 kiló között lenne. Az optimális testsúlynak meghatározott érték 59 kilogramm. A jelenlegi testsúlyom 53%-a zsír. Alapjárati kalóriaégetésem: 2384 kalória. Ez az a mennyiség, ami a testem működéséhez kell, fizikai erő kifejtése nélkül. Mivel irodai munkát végezek, ezért ülő életmódot állítottam be.
A beállított súlyt 2018. 12.24.-ig szeretném elérni. Ez alapján az optimális kalória keretem napi 1021 kalória. Ez heti 1,2 kilófogyást jelent. Nagyobb súlynál (mint az enyém) a heti egy kiló fogyás belefér. Úgyis tudom, hogy az elején az ember gyorsan halad, aztán jön egy stagnálás, utána, ha ügyes vagyok, akkor elindul újra a fogyás. Nem akarok nagyon lefogyni, szeretném, ha maradnának domborulataim, ezért 35%-os testzsír mennyiség a célom. Számomra az ideális alak Ashley Grahamé. Ő az a plus size modell, aki alapján a plus size barbie elkészült. Szerintem ő gyönyörű! Egyébként ő 175 cm magas és 95 kiló.

A napi tápanyag szükségletem optimálisan :56 g fehérje, 139 g szénhidrát, 37 g zsír. Hogy honnan tudom ezeket a számokat? Patikában voltam méredzkedni, ott a testzsírt is meg lehet mérni. A többi adat a kalóriabázisban beállított célom után, az oldal számolta ki nekem. Nagy segítség!
Nagyon fontosnak tartom, hogy lemérjem a mellem, csípőm és derekam, illetve combjaim és karom térfogatát is, ugyanis lehetnek olyan időszakok, mikor a mérleg nem moccan. Ez azért fordulhat elő, mert az izom nehezebb, mint a zsír, és az edzésnek köszönhetően valószínűleg a zsír-izom összetétel aránya is változni fog. Fontos, hogy zsírt veszítsek, ne pedig izmot! Szóval most is követem azt, hogy szénhidrátot főként délelőtt igyekszem fogyasztani, délután pedig fehérjét és zsírt leginkább, és minimális szénhidrátot (zöldségek formájában).

Fontos az is, hogy eleget igyak, főleg azért mert egyre melegebb is van! Erre is odafigyelek, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot bevigyek! Itt nagyon fontos, hogyha kávét fogyasztunk,- én pedig, rendszeresen- akkor egy pohár kávéhoz legalább egy pohár vizet is megigyak, hiszen a kávé elvonja a vizet a szervezettől.
Szerintem a kávé jót tesz testsúlycsökkentés idején is. Azonban arra oda kell figyelni, hogy hogyan isszuk. Nyilván nem szabad cukorral, a tejet pedig bele kell számolni a napi kalóriakeretbe!
Mozgás
Utálom. Rettenetesen. Az iskolai testnevelés arra volt jó, hogy megutáltassanak velem mindenféle sportot. Eleve rossznak tartom a rendszert, hogy minden gyerektől ugyanazt a szintet várják el, és az egyéni jellegzetességeiket nem tartják szem előtt. Emiatt, rengeteg negatív élményem van a sporttal kapcsolatban. Éppen megvolt a kettes mindig, kivéve azokat az éveket, amikor valami értelmeset is lehetett csinálni. A kislabda dobás ment, a tigrisbukfenc is, és ha labdajátékokról volt szó (a pókfoci kivételével) azzal se volt gond. Futni utáltam, mert nagyon hamar fájt mindenem és szúrt az oldalam, nem kaptam levegőt, a gimnasztika és a kötélmászás minden formája esélytelen volt. Persze nagyrészt a futást és a tornát erőltették. Meg félévente, az ezeket is tartalmazó felmérőket.

Emiatt nehéz rávennem magam a sportra. Ugyanakkor nem vagyok tohonya típus, mindig csinálok valamit. A háztartásban, ide megyek, oda megyek, sétálok a kutyusommal. Ha sokat kell ülnöm, az számomra nagyon unalmas. Ha itthon filmezek az is kihívást jelent, hogy másfél órát nyugton legyek. Nem is szoktam.
Sétálni nagyon szeretek, emiatt elég sokszor gyalog megyek. Van lépésszámlálóm, eddig nem jutott eszembe, hogy lemérjem, hogy hány lépést teszek meg egy nap, de holnap ennek is eljön az ideje.
A jógát szeretem, aerobicoztam (itthon DVD-re) és kondiba is jártam egy időben. Kondi bérletet addig nincs értelme venni, míg rá nem szokom a napi sportra. Tehát most ez a cél: napi 15 perc sport. Tudom nem sok, de eddig nem sportoltam. Ha ez sikerülés rendszeres lesz, akkor tovább emelem az időt. Napi fél órára.
A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy miket eszem reggelire. Lesz pár recept ötletem is gyors, kalóriaszegény reggelikre!
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.