Menü

Néhány kacat, amitől érdemes lenne megszabadulnod

Mivel lakótelepi lakásban élünk, megtapasztaltam, hogy ha már 1-2 kisebb dolog, játék, kabát, pulcsi, táska szem előtt van, az bőven elég ahhoz, hogy ránézésre „rumli” érzetem támadjon. Ezt követően közöljem, a családdal, hogy kupi van, tessék elpakolni, miközben talán egy elmosatlan tányéron és egy ledobott zoknin, el nem pakolt játékon kívül nincs más a lakásban. Nem is szokták érteni a fiaim, hogy mit értek ilyenkor káosz alatt, pedig kis lakásban néhány apróság is zsúfoltság-érzést tud okozni.

Ennél nagyobb probléma, ha nincs egy négyzetcentiméternyi hely sem a konyhapulton, ahova letehetnél egy tányért, vagy kipotyognak a ruhák a szekrényedből, pedig „Nincs egy göncöd sem, amit felvehetnél!”. Ha nem tudod, úgy kinyitni a konyhaszekrényt, hogy ne essen a fejedre egy műanyag tál (aminek ki tudja, hol van a teteje), vagy úgy kell betuszkolni a cipőket a cipőtárolóba. Ha több mint tizenöt bögréd van otthon, amiből csak kettőt használsz, akkor ideje szelektálni.

Ha neki kell feszülnöd a sornak, amikor beakasztanál valami új felsőt a szekrényedbe, s több dolgot pakolsz befelé, mint amennyit kiveszel onnan - az már régen rossz. Elhiszem, hogy az év minden napjára jutna lassan egy ruhád, azonban a szekrényeket átnézve, sürgősen felejtsd el a „Majd jó lesz még valamire!” elvet. Amit 3 éve nem vettél fel, ezután sem fogod hordani. Sajnos a „belefogyok” opció sem működik. (Legalábbis, mire én belefogyok, tutira kimegy a divatból!) Viszont biztos vagyok benne, hogy neked is van pár olyan tavaszi vagy nyári darabod, amit el is felejtettél, mennyire örülsz majd, ha találsz ilyet!

A ruhákat évszakváltáskor át kell nézni, a feleslegeset kivenni, a gyerekek kinőtt holmijait átvizsgálni. Csak a helyet foglalja az a 29-es kiscipő, mikor már rég 31-es méretet hord a fiam.

A dekorációs kütyük egyre csak gyűlnek, miközben porfogók, adj túl rajtuk. A konyhapulton nem kell tárolni a szendvicssütőt, ha évente kétszer használod, és a turmixgép is legyen olyan helyen, ahol nem foglal el sok helyet.

A törött bögrémtől nekem is nehéz volt megválni, mert abból szerettem a reggeli kávét, de van mellette tíz másik. Dobjuk ki a megrepedt tányérokat, letört fülű bögréket. Indokolatlanul nagy helyet elfoglalnak és sérüléseket is okozhatnak, ne használjuk ezeket!

Nagyon jó érzés egyébként rendben tudni a ruhásszekrényt, szelektálni a zoknis fiókok tartalmát (netán összepárosítani). Átlátni a cipős szekrényt, praktikussá tenni a konyhát. Helyet nyerni a felesleges holmik elpakolásával, megfelelő tárolásával.

Nem kell egy nap alatt mindent megcsinálnod, tűzz ki minden alkalomra egy helyiséget, amit elejétől végéig rendbe teszel. Ha kidobsz néhány felesleges holmit, utána a rendet is könnyebb lesz megtartani. Ne új szekrényeket vegyél, hanem ürítsd ki a meglévőt. Azt szoktam mondani, hogy a külső rend egyfajta belső rendezettséget, nyugalmat is ad nekem. A férjem szerint, egyszerűen tisztaságmániás vagyok - ezt is aláírom. De szeretem a rendet és a tisztaságot, megéri fáradozni érte, s utána reménykedni, hogy a család többi tagja is értékeli erőfeszítéseinket annyira, hogy megpróbálja megőrizni a rendezettséget.

Mindenesetre épp itt az ideje, hogy átvedd az irányítást a káoszon, és megszabadulj mindentől, amire valójában már rég nincs is szükséged, hiszen csak felesleges az életedben. Amint megtisztítod az életteredet a szükségtelen tárgyaktól, amik lehúznak érzelmileg és mentálisan, új utat nyitsz új emberek, tárgyak és élmények felé. Ez a boldogság titka.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.