Menü

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezet olyan molekula vagy anyag ellen védekezik, ami ártalmatlan a szervezetre. Egyfajta téves immunválasz, ha úgy tetszik. Az immunrendszer sejtjei közül az allergiás reakciók fő résztvevője a hízósejt, de szerepet játszanak a folyamatban az eosinophil és basophilgranulociták és a limphociták is.

A hízósejt, az allergiás reakció fő sejtes résztvevője termeli a hisztamint. Ez okozza a legtöbb tünetet, amit az allergiások tapasztalnak.

Az allergia vizsgálata ezeken a sejteken és anyagokon alapul, vagyis ezeknek a meglétét, aktivitását vizsgálják. Nem csak a vizsgálat, hanem a kezelés szempontjából is fontosak, hiszen a tünetek kordában tartásának egyik módja, hogy ezeket a sejteket vagy az anyagok felszabadulását legátolják. Persze az a legegyszerűbb, ha eleve elkerüljük az allergén anyagokat, azonban van, aki ezt sajnos nem tudja megtenni.

Néhány jellegzetes tünet az allergia esetében:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
  • bőrkiütés, ekcéma
  • csalánkiütés
  • szemviszketés
  • könnyezés, vörös szem
  • köhögés, fulladás

Fontos kiemelni, hogy nagyon hasonló tüneteket produkálhat, például a különböző ételek iránti intolerancia, vagy az autoimmun betegségek. Azonban az ételintolerancia mechanizmusa teljesen más, mint az allergiáé, hiszen ott nem az immunrendszer túlzott és téves válaszáról van szó, hanem az anyagcserefolyamatok hibájáról, például egy enzim hiányáról. Az autoimmun betegség valóban az immunrendszer megbetegedése, itt azonban nem idegen, hanem saját anyagaink ellen fordul a szervezetünk.

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem volt allergiás eddig valamire, akkor már nem is lesz. Az allergia ugyanis bármikor kialakulhat, akár felnőtt korban is. A kialakulás okai viszont nem maguk az allergének, vagyis az allergiát kiváltó anyagok. Okozhatja fokozott stressz, mozgáshiány, túlzásba vitt higiénia, túl sok kemikália használata, de akár az egészségtelen táplálkozás is.

A legtöbben valamilyen pollenre allergiások, így számukra majdnem az egész év allergiaszezon, hiszen a pollenszezon februártól októberig tart. Vannak részletes pollennaptárak, ahol megnézhetjük, melyik hónapban milyen növény virágzik. A szezont alapvetően egyébként három fázisra oszthatjuk. Az első a tavaszi, ami februártól áprilisig tart; a második a nyári, ami májustól júliusig tart; a harmadik pedig az őszi, ami augusztustól októberig tart.

Az első, tavaszi fázisban virágzik például az égerfa, a tölgyfa, a mogyoró és a nyírfa is. A második fázisban inkább a füvek virágzanak, és ilyenkor van a gabona aratásának ideje is. A harmadik fázis jellegzetes allergiát okozó növényei a csalán, a parlagfű és az útifű.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.