Menü

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezet olyan molekula vagy anyag ellen védekezik, ami ártalmatlan a szervezetre. Egyfajta téves immunválasz, ha úgy tetszik. Az immunrendszer sejtjei közül az allergiás reakciók fő résztvevője a hízósejt, de szerepet játszanak a folyamatban az eosinophil és basophilgranulociták és a limphociták is.

A hízósejt, az allergiás reakció fő sejtes résztvevője termeli a hisztamint. Ez okozza a legtöbb tünetet, amit az allergiások tapasztalnak.

Az allergia vizsgálata ezeken a sejteken és anyagokon alapul, vagyis ezeknek a meglétét, aktivitását vizsgálják. Nem csak a vizsgálat, hanem a kezelés szempontjából is fontosak, hiszen a tünetek kordában tartásának egyik módja, hogy ezeket a sejteket vagy az anyagok felszabadulását legátolják. Persze az a legegyszerűbb, ha eleve elkerüljük az allergén anyagokat, azonban van, aki ezt sajnos nem tudja megtenni.

Néhány jellegzetes tünet az allergia esetében:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
  • bőrkiütés, ekcéma
  • csalánkiütés
  • szemviszketés
  • könnyezés, vörös szem
  • köhögés, fulladás

Fontos kiemelni, hogy nagyon hasonló tüneteket produkálhat, például a különböző ételek iránti intolerancia, vagy az autoimmun betegségek. Azonban az ételintolerancia mechanizmusa teljesen más, mint az allergiáé, hiszen ott nem az immunrendszer túlzott és téves válaszáról van szó, hanem az anyagcserefolyamatok hibájáról, például egy enzim hiányáról. Az autoimmun betegség valóban az immunrendszer megbetegedése, itt azonban nem idegen, hanem saját anyagaink ellen fordul a szervezetünk.

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem volt allergiás eddig valamire, akkor már nem is lesz. Az allergia ugyanis bármikor kialakulhat, akár felnőtt korban is. A kialakulás okai viszont nem maguk az allergének, vagyis az allergiát kiváltó anyagok. Okozhatja fokozott stressz, mozgáshiány, túlzásba vitt higiénia, túl sok kemikália használata, de akár az egészségtelen táplálkozás is.

A legtöbben valamilyen pollenre allergiások, így számukra majdnem az egész év allergiaszezon, hiszen a pollenszezon februártól októberig tart. Vannak részletes pollennaptárak, ahol megnézhetjük, melyik hónapban milyen növény virágzik. A szezont alapvetően egyébként három fázisra oszthatjuk. Az első a tavaszi, ami februártól áprilisig tart; a második a nyári, ami májustól júliusig tart; a harmadik pedig az őszi, ami augusztustól októberig tart.

Az első, tavaszi fázisban virágzik például az égerfa, a tölgyfa, a mogyoró és a nyírfa is. A második fázisban inkább a füvek virágzanak, és ilyenkor van a gabona aratásának ideje is. A harmadik fázis jellegzetes allergiát okozó növényei a csalán, a parlagfű és az útifű.

Ezért isszák egyre többen a csalánteát

A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.

Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?

A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.