Menü

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezet olyan molekula vagy anyag ellen védekezik, ami ártalmatlan a szervezetre. Egyfajta téves immunválasz, ha úgy tetszik. Az immunrendszer sejtjei közül az allergiás reakciók fő résztvevője a hízósejt, de szerepet játszanak a folyamatban az eosinophil és basophilgranulociták és a limphociták is.

A hízósejt, az allergiás reakció fő sejtes résztvevője termeli a hisztamint. Ez okozza a legtöbb tünetet, amit az allergiások tapasztalnak.

Az allergia vizsgálata ezeken a sejteken és anyagokon alapul, vagyis ezeknek a meglétét, aktivitását vizsgálják. Nem csak a vizsgálat, hanem a kezelés szempontjából is fontosak, hiszen a tünetek kordában tartásának egyik módja, hogy ezeket a sejteket vagy az anyagok felszabadulását legátolják. Persze az a legegyszerűbb, ha eleve elkerüljük az allergén anyagokat, azonban van, aki ezt sajnos nem tudja megtenni.

Néhány jellegzetes tünet az allergia esetében:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
  • bőrkiütés, ekcéma
  • csalánkiütés
  • szemviszketés
  • könnyezés, vörös szem
  • köhögés, fulladás

Fontos kiemelni, hogy nagyon hasonló tüneteket produkálhat, például a különböző ételek iránti intolerancia, vagy az autoimmun betegségek. Azonban az ételintolerancia mechanizmusa teljesen más, mint az allergiáé, hiszen ott nem az immunrendszer túlzott és téves válaszáról van szó, hanem az anyagcserefolyamatok hibájáról, például egy enzim hiányáról. Az autoimmun betegség valóban az immunrendszer megbetegedése, itt azonban nem idegen, hanem saját anyagaink ellen fordul a szervezetünk.

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem volt allergiás eddig valamire, akkor már nem is lesz. Az allergia ugyanis bármikor kialakulhat, akár felnőtt korban is. A kialakulás okai viszont nem maguk az allergének, vagyis az allergiát kiváltó anyagok. Okozhatja fokozott stressz, mozgáshiány, túlzásba vitt higiénia, túl sok kemikália használata, de akár az egészségtelen táplálkozás is.

A legtöbben valamilyen pollenre allergiások, így számukra majdnem az egész év allergiaszezon, hiszen a pollenszezon februártól októberig tart. Vannak részletes pollennaptárak, ahol megnézhetjük, melyik hónapban milyen növény virágzik. A szezont alapvetően egyébként három fázisra oszthatjuk. Az első a tavaszi, ami februártól áprilisig tart; a második a nyári, ami májustól júliusig tart; a harmadik pedig az őszi, ami augusztustól októberig tart.

Az első, tavaszi fázisban virágzik például az égerfa, a tölgyfa, a mogyoró és a nyírfa is. A második fázisban inkább a füvek virágzanak, és ilyenkor van a gabona aratásának ideje is. A harmadik fázis jellegzetes allergiát okozó növényei a csalán, a parlagfű és az útifű.

Mit tegyünk éjszakai köhögés ellen?

Az éjszakai köhögés több okból is kialakulhat, lehet szezonális megfázás, arcüreg- vagy mandulagyulladás, esetleg a fűtési szezonra jellemző száraz levegő vagy akár asztma, allergia miatt. Ha a tünetek tartósan fennállnak, orvosi segítséghez kell fordulni.

Az elliptikus tréner több fantasztikus hatása

Sokak számára a mindennapi futás fájdalmakhoz, sérülésekhez vezethet. Ennek megakadályozása érdekében az aktív helyreállítási edzéseket érdemes beépíteni a futóprogramba, ez ugyanis ad egy kis szünetet, kicsit változtat a rutinon, ez pedig segít fenntartani a motivációt.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jelek, melyek vitaminhiányra utalnak

A vitaminhiánynak számtalan jele lehet: hajunk, körmünk, bőrünk mind árulkodhatnak hiánybetegségről. Szerencsére azonban van megoldás. Összeszedtük a leggyakoribb hiányállapotokat, valamint, hogy mit érdemes fogyasztani ilyen esetben.

Tünetek, amik a túl magas vasszintre hívja fel a figyelmet

A szervezetben a ferritin tárolja a vasat, így az alacsony szintje vashiányra, a magas pedig a vasraktárak fokozott telítettségére utalhat.