Menü

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szervezet olyan molekula vagy anyag ellen védekezik, ami ártalmatlan a szervezetre. Egyfajta téves immunválasz, ha úgy tetszik. Az immunrendszer sejtjei közül az allergiás reakciók fő résztvevője a hízósejt, de szerepet játszanak a folyamatban az eosinophil és basophilgranulociták és a limphociták is.

A hízósejt, az allergiás reakció fő sejtes résztvevője termeli a hisztamint. Ez okozza a legtöbb tünetet, amit az allergiások tapasztalnak.

Az allergia vizsgálata ezeken a sejteken és anyagokon alapul, vagyis ezeknek a meglétét, aktivitását vizsgálják. Nem csak a vizsgálat, hanem a kezelés szempontjából is fontosak, hiszen a tünetek kordában tartásának egyik módja, hogy ezeket a sejteket vagy az anyagok felszabadulását legátolják. Persze az a legegyszerűbb, ha eleve elkerüljük az allergén anyagokat, azonban van, aki ezt sajnos nem tudja megtenni.

Néhány jellegzetes tünet az allergia esetében:

  • tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás
  • bőrkiütés, ekcéma
  • csalánkiütés
  • szemviszketés
  • könnyezés, vörös szem
  • köhögés, fulladás

Fontos kiemelni, hogy nagyon hasonló tüneteket produkálhat, például a különböző ételek iránti intolerancia, vagy az autoimmun betegségek. Azonban az ételintolerancia mechanizmusa teljesen más, mint az allergiáé, hiszen ott nem az immunrendszer túlzott és téves válaszáról van szó, hanem az anyagcserefolyamatok hibájáról, például egy enzim hiányáról. Az autoimmun betegség valóban az immunrendszer megbetegedése, itt azonban nem idegen, hanem saját anyagaink ellen fordul a szervezetünk.

Gyakori tévedés, hogy ha valaki nem volt allergiás eddig valamire, akkor már nem is lesz. Az allergia ugyanis bármikor kialakulhat, akár felnőtt korban is. A kialakulás okai viszont nem maguk az allergének, vagyis az allergiát kiváltó anyagok. Okozhatja fokozott stressz, mozgáshiány, túlzásba vitt higiénia, túl sok kemikália használata, de akár az egészségtelen táplálkozás is.

A legtöbben valamilyen pollenre allergiások, így számukra majdnem az egész év allergiaszezon, hiszen a pollenszezon februártól októberig tart. Vannak részletes pollennaptárak, ahol megnézhetjük, melyik hónapban milyen növény virágzik. A szezont alapvetően egyébként három fázisra oszthatjuk. Az első a tavaszi, ami februártól áprilisig tart; a második a nyári, ami májustól júliusig tart; a harmadik pedig az őszi, ami augusztustól októberig tart.

Az első, tavaszi fázisban virágzik például az égerfa, a tölgyfa, a mogyoró és a nyírfa is. A második fázisban inkább a füvek virágzanak, és ilyenkor van a gabona aratásának ideje is. A harmadik fázis jellegzetes allergiát okozó növényei a csalán, a parlagfű és az útifű.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.