Menü

Hogyan töltsük fel a kisbabák vitaminraktárait?

A kisbabák táplálása kapcsán sarkalatos kérdés a megfelelő vitaminbevitel biztosítása. A tél vége felé még jobban érdemes figyelni, hogy a hozzátáplálás során milyen élelmiszerek közül válogatunk, hogy feltölthessük a kicsik vitaminraktárait. De mi a legjobb választás? Milyen zöldségek és gyümölcsök közül válogassunk, melyik milyen vitaminokat tartalmaz? Mit adjunk a babának, ha jönnek a fogacskái, milyen élelmiszerek ajánlottak kifejezetten a gyomor és a bélflóra helyreállítására, és mi segítheta bőrregenerációban? Lássuk Dr. Makleit László szakértő tanácsait!

Hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Korábban 3-4 hónapos korban kezdődött az anyatejes vagy tápszeres babák esetén a hozzátáplálás, azonban igazolódott, hogy a kicsik emésztőrendszere ebben a korban erre még nem eléggé érett, a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni. A túl korai hozzátáplálás, emésztési zavarokat okozhat, melynek főbb tünetei a székletzavarok, a hasfájás, az éjszakai nyugtalanság, illetve allergiás tünetek is felléphetnek. A gyümölcs- és zöldségfélék közül, elsőként az alma és a burgonya bevezetése javasolt, majd következhet a répa, az őszibarack, a sütőtök, a banán, narancs és a többi gyümölcs. 7 hónapos kortól adhatunk könnyű húsféléket, pulykát vagy csirkét. A feldolgozott tejtermékek, például a sajt, túró, kefir és kenyérfélék beépítése 8 hónapos kortól javasolt. 1 éves kor után adhatunk aprómagvas gyümölcsöket, mogyorót, diót, tojássárgáját és fehérjét is tartalmazó ételeket. A zöldségek közül 1 éves kor után javasolt az uborka, a retek, a hagyma és a paprika beépítése az étrendbe.

Amennyiben a hozzátáplálás során mindig egy-egy új táplálékot, gyümölcsöt adunk, könnyen kideríthető, melyik új étel felelős az esetleges hasmenés kialakulásáért. Néhány gyümölcs okozhat ilyen problémát, például a dinnye, a szőlő vagy a szilva. Ha valami gyanúba keveredik, jobb egy ideig szüneteltetni, és inkább később beépíteni a kicsi táplálkozásába. Fontos, hogy a hozzátáplálás gyümölccsel, és ne bolti gyümölcslével történjen, mely szorbitot, fruktózt, tartósítószereket tartalmazhat és fokozottan hajlamosít hasmenésre – tanácsolja dr. Makleit László.

Mit tegyünk hasmenés vagy pelenkakiütés esetén?

Amennyiben az elfogyasztott étel a székletben megjelenik, azt jelzi, hogy a hozzátáplálás korai volt és a baba még nem tudja kellően megemészteni az adott táplálékot. A helytelen táplálás mellett hasmenést idézhet elő fertőzés, antibiotikum kezelés is. Ha fertőzésre gyanakszunk, ne alkalmazzunk azonnal „hasfogót”, hagyjuk, hogy ürüljön ki a szervezetből a káros anyag. A jótékony hatású bélflóra helyreállítására – akár fertőzés, akár antibiotikus kezelés váltotta kis a hasmenést – hatásos a mielőbb elkezdett kezelés élőflórát tartalmazó készítménnyel.Hasmenés esetén mindenképpen gondoskodni kell a megfelelő folyadékpótlásról”– figyelmeztet dr. Makleit.

Egy új étel bevezetése, az anyatejes táplálás elhagyása, a fogzás és a gyógyszeres kezelés csak néhány ok, ami miatt a széklet baktériumflórája megváltozhat, ez pedig fokozottan hajlamosít a pelenkakiütésre. Ilyen esetekben még jobban oda kell figyelnünk a pelenkcsere gyakoriságára és a popsiápolásra.”

A szakértő arra is figyelmeztet, hogyfürdetés, pelenkázás során puha kendővel itassuk fel a folyadékot, és hagyjuk a babapopsit teljesen megszáradni ne töröljük, dörzsöljük a nedves bőrt.Persze előfordul, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is kialakul bőrpír vagy irritáció. Az irritált, kipirosodott babapopsi esetén ajánlott Sudocrem krémet, fokozottan érzékeny bőrű babák esetén Sudocrem care&protect kenőcsöt alkalmazni.

Mivel tölthetjük fel a kicsi lemerült vitaminraktárait a tél végén?

Vitaminok nagyon sok élelmiszerben megtalálhatók, ilyenek a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és az olajos magvak. A gyümölcsöknek magasabb a C-vitamin-tartalma, a gabonafélékben pedig több B-vitamin található. A sütőtök és a spenót remek A-vitamin források, a levélzöldségek, saláták pedig sok folsavat és K- vitamint tartalmaznak. Az E vitamin bevitelére jó választás a dió, a földimogyoró, vagy a mandula, melyek bőségesen tartalmaznak telítetlen zsírsavakat is. Fontos, hogy a baba ne kapjon nagyon magas rosttartalmú ételeket, hiszen ezek az ételek csökkenthetik az ásványi anyagok felszívódását, mint a vas és a kalcium. Az ajánlott napi élelmirost-bevitel 1-3 éves gyerekeknél testsúly-kilogrammonként: 0,5 g. A gyógyszertárakban számos gyermekvitamin kapható, melyeket a nagyobb gyermekek esetén bátran alkalmazhatunk.A picik vitaminellátását mindenképpen beszéljük meg a gyermekorvossal. Kiemelt jelentőségű a D-vitamin pótlása. 1 éves korig a D-vitamin folyamatos adása szükséges, majd 3 éves korig ősztől tavasz végéig, nyáron a napsütés hatására a szervezetben kellő mennyiségben képződik.

Szülőnek lenni beteljesedés?

Vannak életcéljaink, legalábbis jó esetben. Több dolgot szeretnénk elérni, s ezek a dolgok az élet különböző területeihez kapcsolódnak. A családi élet és az ezt biztosító mögöttes egzisztencia sokak tervei között szerepel, de hogy ez maga az élet beteljesedése is lenne, nos, az egy vitatott kérdés.

Kismama a strandon

A nyár, a nagy meleg, az erős UV sugárzás, a magas páratartalom bizony nagy megterhelést jelent a szervezetnek, különösen a várandósoknak. A kismamák is nyaralhatnak, strandolhatnak, utazhatnak vízpartra, de nekik mindenképpen szem előtt kell tartaniuk néhány fontos szabályt

Hogyan fejlesszük a gyermekünk finommotorikai képességét?

Kicsit aggodalomra ad okot, ha azt halljuk a szakembertől, hogy „fejleszteni kell a gyermekünk finommotorikai képességét”, hiszen első hallásra valami bonyolult tevékenységnek tűnhet. Pedig nem az!

Mennyit hízhatok terhesség alatt?

Dunát lehetne rekeszteni a témával, hiszen bármennyi írás és tanács született a terhességi hízásról, sok várandós nő állandó gondolata, hogy vajon mennyi az annyi. Természetesen nincs rá szabály, mert nem egyforma súllyal kezdjük a babavárást, azonban van némi támpont, hogy tudjunk kalkulálni.

A magzati diagnosztika fejlődése – a katonai eszközöktől egy egyszerű vérvételig

A magzati diagnosztika az utóbbi néhány évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Míg hatvan évvel ezelőtt az is nagy eredménynek számított, hogy meg tudták állapítani a magzat anyaméhen belüli elhelyezkedését és kiszűrték az esetleges súlyos rendellenességeket, ma már az anyai vérből genetikai vizsgálatot végeznek, és akár az első trimeszter közepén megtudhatjuk, hogy a baba kisfiú vagy kislány.