Allergia, amikor a testünk „túlvéd”

Az allergia egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, az utóbbi években az érintettek száma megháromszorozódott, a klimatikus változások miatt pedig a szezon már nem csak a tavaszi-nyári hónapokra korlátozódik, hanem akár október közepéig is elhúzódhat.

Az allergia több tényező által meghatározott, ún. multifaktoriális kórkép, amit az egyén genetikai adottságai mellett, immunrendszerének állapota, valamint a környezeti tényezők egyaránt jelentős mértékben befolyásolnak. Tehát maga az allergia nem, de az allergiára való hajlam öröklődik. Ha egyik szülő sem beteg, az allergia kialakulásának kockázata 12 %. Egy szülő érintettsége esetén ez 30%-ra, mindkét szülő érintettsége esetén pedig 50%-ra nő. A környezeti tényezők között a levegő tisztasága, a pollenterhelés erőssége, gyakorisága szerepel.

Amikor azt mondjuk allergia, vagy allergiás, a legtöbben a pollenallergiára gondolnak. Érthető, hisz a pollen és poratka allergia, a legnagyobb számban előforduló allergia. Ezeknél, az allergén belégzés útján jut a szervezetbe. A légutak, valamint a szem nyálkahártyájának gyulladását okozva hozza létre a jellegzetes tüneteket. Az allergénnel azonban nem csak belégzés útján találkozhatunk. A bőrön keresztül érintkezésbe lépők, kiütést okoznak (ez a csalánkiütés, ami a csaláncsípésnél jellemző apró hólyagos bőrelváltozásról kapta a nevét). A tápcsatornába kerülő allergének a jellemző emésztőrendszeri tüneteken (puffadás hasmenés, hasi diszkomfort) túl, légúti és bőrtünetek is kialakulhatnak. Az ekcéma hátterében például egész gyakran áll gluténérzékenység. (Ritkábban ugyan, de még a pollenallergia is képes ekcematoid tünetek kiváltására, egyébként.)

Az immunrendszer normál működésekor, a felismert antigének eliminációja minimális szövetkárosodással jár, és csak védelmi funkciót tölt be. Az immunreakciók kórosan fokozott mértéke áll az allergia hátterében. Ez a túlérzékenység, az ugyanazzal az antigénnel való másodszori (ill. többszöri) találkozás eredményeként alakul ki. Ekkor az allergén ellen termelődő IgE ellenanyag (egyébként „frissen” termelődne, önállóan, „oldatban” keringene, érné el az antigént) az immunrendszer speciális sejtjeihez kötődik. A második találkozáskor ez az IgE felismeri az antigént, de ezzel kereszt köti ezeket a receptorokhoz kötött molekulákat, ami a sejtek aktiválását eredményezi. A fölszabaduló anyagok (elsősorban a hisztamin) a különböző célsejtekre (simaizom-, endotél-, eozinofil, idegsejtek, trombociták stb.) hatva okozzák az allergiás reakciók jellegzetes tüneteit (tüsszögés, könnyezés, viszketés, ödémás duzzanat stb.).

Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban nem váltanak ki immunválaszt (általában kisebb molekulák), de carrier-fehérjéhez (hordozó részhez) kapcsolódva immunogénné válnak. Ez a haptén vagy félantigén is antigén hatású lesz ezáltal. Az allergiás betegek számának növekedése is valószínűleg, arra vezethető vissza, hogy a levegőben, az ételeikben is egyre több a szennyező anyag, ami ilyen hordozómolekulaként működik. Ezért van, hogy kisebb falvakban kisebb az allergiások száma. Érdekes, hogy még az olyan egyszerű anyag, mint a tejfehérjéje is, ilyen hordozó molekulaként működhet. Ezért allergiásoknak, nemcsak nyákképző hatása miatt érdemes elhagyniuk a tej és tejtermékek fogyasztását.

A keresztallergia az allergiások kb. 10 százalékát érinti. Ilyenkor az adott étel fehérjéjét, a pollenhez hasonlóként ismeri fel, ezért úgy reagál, mintha az allergénnel találkozott volna. Ezért minden pollenallergiásnak tudnia kell, hogy milyen ételféleségeket érdemes, csak óvatosan kóstolnia. A leggyakoribb keresztallergiák ismertek, ezért, ha úgy tapasztaljuk, hogy az ismert keresztallergén tünetet okoz, szezonban mindenképp kerülni szükséges, hiszen akár anafilaxiás reakciót, anafilaxiás sokkot is okozhat. Szezonon kívül, szerencsére, bármit fogyaszthat a pollenallergiás is, ilyenkor általában nem okoznak problémát a keresztallergének. A legfontosabb keresztallergének:

Az allergének lehetőség szerinti kerülése a legjobb az allergiás betegnek. Sokszor, egyhetes tengerparti nyaralás alatt kitisztult szervezet, még 1-2 hétig csekélyebb allergiás tüneteket produkál. A poratka allergénjének és gombák allergénjének belélegzése, viszont hozzájárul a szenzibilizálódáshoz, így egészségeseknél is elősegítik enyhébb tünetek megjelenését. A pollenallergiásoknál pedig, kifejezetten súlyosbítja a tüneteket, ezért a lakás tudatos, alapos takarítása, ún. légmosó készülék használatával allergén mentesíthető a lakás. Mindenki tudja, hogy a haj mennyire átveszi a különböző illatokat, szagokat. Az illatanyagokhoz hasonlóan a pollenek is észrevétlenül megtapadnak a hajszálakon, ezért a gyakori (napi rendszerességű) hajmosás javasolt az allergénszám minimalizálásának érdekében.

A további terápiás lehetőségeket egy későbbi cikkünkben részletezzük.