Menü

Szemünk ellensége a digitális világ?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk.Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, aképernyőhözkötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségévelcsökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésénekmegváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni”– javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

„Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

A nap végére elfáradt szemeink megnyugtatására számos praktikát bevethetünk: a kamillás borogatás, vagy uborkás pakolás mellett szemeink legfőbb regenerálója a víz. Napi legalább két liter folyadék elfogyasztásával sokat tehetünk látószerveink egészségéért is. Hosszú távon javasolt a bőséges A-vitamin bevitel, amit többek között a halfélékben, tojásban, májban, sárgarépában, sütőtökben és a paprikafélékben találhatunk meg. Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, a természetes fényviszonyok– az erős napsugárzás kivételével –ugyanis nem terhelik a szemet.

„Számítógépet igénylő munkakörben dolgozóknál kiemelten fontos az éves látásvizsgálat beiktatása. A szakember így időben felfedezheti nem csak a páciens által alig érzékelt, kis mértékű látásromlást, de az egyéb felmerülő problémákat is” – hangsúlyozza dr. Munkácsi Györgyi.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Ezeket próbáld ki a szúnyogcsípésekre

Mind minden évben, idén is eljött a szúnyogok ideje a hirtelen meleggel, kellemetlen csípésükre van pár házipraktikánk.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi megújulás – kívül és belül

A tél után a tavasz olyan, mint egy mély lélegzetvétel: friss, üde, és tele van lehetőséggel. A természet új ruhát ölt, zöldbe borulnak a fák, virágba borul a világ, és ezzel együtt mi is új energiákat érzünk magunkban. De vajon tudatosan is megéljük ezt a megújulást?