Menü

Itt a farsang, áll a bál!- Farsang egészségtudatosan

Január hatodikával , vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsangi időszak. Ez a mulatozással, gazdag étkezésekkel járó időszak a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. Ezt az időszakot a mulatozás, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés, lakomák a húsvéti nagyböjt előtt.

Jól megfigyelhető ez a ciklusosság hagyományainkban, gasztro- hagyományaink jól kiegyensúlyozzák egymást. Így ha mindent betartanánk nem is mondhatnánk kifejezetten egészségtelennek ezeket az időszakokat se.

A probléma - a farsangi lakmározós időszakban- a modern korban két dologban gyökeredzik. Egyrészt a böjtöt megelőző hedonista időszakot megtartjuk (beleértve az elején egy napra felfüggesztett böjtöt- a torkos csütörtököt is). A látványpékségeknél és áruházakban duplájára emelkednek a fánk-eladási statisztikák, százezrek mennek fél áron étterembe torkos csütörtökön. Azonban az ezt követő böjtöt viszont nem tarjuk be! Visszatérünk a normál, legtöbb esetben szintén kalóriadús étkezési szokásainkhoz, egészen Húsvétig, amikor is megint jön a „Nagy Zabálás” ismét. Pedig régen jól kitalálták ezt. Ahogy a karácsonyt megelőző kisböjt előtt ott a Márton napi libalakoma, úgy a tél végi-tavaszi időszakban a nagyböjtöt megelőzően a farsangi időszakkal, torkos csütörtökkel tölthetjük fel az energiaraktárainkat és készülhetünk lelkileg is, a megszorításokkal teli, lelki felkészülési időszakra: a böjtre. Tehát egyrészt a ciklikusságnak csak a könnyen élvezhető részét vezettük vissza a gasztrokultúrába.

Másik oldalról pedig ott van az, hogy a farsangi időszakban nem csak a lakomák domináltak, de a zenés, táncos mulatságok, esküvők is, ahol az egyébként is megkezdődő, fizikailag igénybevevő tavaszi munkálatok mellett még többlet mozgást is végeztek! Manapság tehát a plusz energia-felvételt visszavezettük a kultúránkba, de a fokozott leadást nem! Ez persze nem jelenti azt, hogy, aki egészségtudatosan él, vagy csak alakjára igyekszik odafigyelni, esetleg egészségügyi okból kell diétáznia, annak tilos volna a hagyományos ételekből enni.

Ahogy karácsonykor, úgy farsangkor is megtalálhatjuk a hagyományos ételek reform verzióit is. Könnyen megérthető, hogy a hagyományosan kelt tésztás, bő olajban sütött, cukros, lekváros fánk nem túl egészséges. Már az is sokat számít természetesen, ha cukormentesen készül, de még jobb, ha az élesztős, búzalisztes kelt tészta helyett valamilyen egészségesebb lisztféléből készítjük, és nem áztatjuk túl sokáig az olajban sem. A fánksütés igényét ismerik a termékgyártók is, ezért, aki nem akar lisztet méricskélni, dagasztani, vagy egyszerűen csak nincs lehetősége többféle lisztből dolgozni, gyors megoldást keres, az is talál magának egészséges alternatívát. Paleolit elveknek megfelelőtől az IR-/cukorbeteg- diétába illeszthetőn át a mindenmentesig, szinte mindenféle előre gyártott lisztkeverék van a piacon.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem „kötelező” ilyesmit enni. Főleg, annak nem, aki aztán nem fog böjtölni! Ha megkívánjuk, akkor persze van lehetőség egészséges verzióra, de csak azért, mert farsang van, azért nem KELL! Mint mindenre, erre is igaz, hogy csak egyszer nehéz nemet mondani. Utána már természetesen jön, hogy: „Nem, köszönöm én nem eszem cukros, búzafinomlisztes dolgokat!”. Elképzelhető, hogy még büszkék is leszünk magunkra, hogy nem ettünk.

Ha viszont megkívántuk a gyerek jelmezbálján, vagy ilyesmi, akkor süssünk magunknak és illesszük be tudatosan a diétánkba. Például fogyasszuk tízóraira sok friss gyümölccsel kombinálva. Ha valamit megkívánunk, előbb-utóbb úgyis engedünk majd a kísértésnek. Tegyük ezt inkább délelőtt, mikor utána még lemozoghatjuk és ebben az esetben is inkább értékes tápanyagok felhasználásával készült verzióval. Így elkerülhetjük, hogy még mindig ezt kívánva, az esti bevásárláskor rámarjunk egyre.

De csak a szokás miatt ne álljunk neki sütni! Lehet, hogy megesszük, pedig a szervezetünk épp „mondta” volna, hogy valami más kell neki. Lehet, hogy pont egy forró almakompótot kívántunk volna, mi meg gyártottunk egy zsíros, tésztás édességet.

Mire jó a léböjt kúra?

A léböjt kúra népszerű diétának számít, amibe a súlyvesztés mellett a lelki egyensúly visszanyerése miatt is sokan belekezdenek. Mivel a kúra alatt csak folyadékot és semmi szilárd ételt nem lehet fogyasztani, oda kell figyelni mit és mikor eszünk.

Bűntudat nélkül este 6 után is

Van, hogy csak este 8 körül (és mellesleg farkaséhesen) érek haza. Ilyenkor eddig mindig nagy gondot okozott, hogy mivel csillapítsam az éhségemet, ha a szervezetemet nem akarom megterhelni, és hízni se nagyon szeretnék

Gyümölcsevés szabályai

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy naponta öt adag gyümölcsöt - illetve zöldséget - kellene enniük egészségük érdekében.

A spenót egészségügyi hatásai

A spenót, a tápanyagokat tekintve, valódi kincsesbánya. Energiával tölt fel, hozzájárul a mentális- és fizikai egészségünkhöz, számos betegség megelőzésére és kezelésére alkalmazható.

Diétás tészta receptek

A tésztaféléket elhagyni nagyon nagy lemondás, de ha fogyni akarunk, akkor bizony jelentős mértékben csökkenteni kell a mennyiséget. Ez nem azt jelenti, hogy soha többet nem lehet enni belőle. Egyrészt kapható ma már csökkentett szénhidráttartalmú tészta is, másrészt okos trükkökkel beépíthető az étrendbe a sima, durum-, teljes kiőrlésű lisztből készített változat is.