Menü

Itt a farsang, áll a bál!- Farsang egészségtudatosan

Január hatodikával , vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör és kezdetét vette a farsangi időszak. Ez a mulatozással, gazdag étkezésekkel járó időszak a Húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, húshagyó keddig tart. Ezt az időszakot a mulatozás, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés, lakomák a húsvéti nagyböjt előtt.

Jól megfigyelhető ez a ciklusosság hagyományainkban, gasztro- hagyományaink jól kiegyensúlyozzák egymást. Így ha mindent betartanánk nem is mondhatnánk kifejezetten egészségtelennek ezeket az időszakokat se.

A probléma - a farsangi lakmározós időszakban- a modern korban két dologban gyökeredzik. Egyrészt a böjtöt megelőző hedonista időszakot megtartjuk (beleértve az elején egy napra felfüggesztett böjtöt- a torkos csütörtököt is). A látványpékségeknél és áruházakban duplájára emelkednek a fánk-eladási statisztikák, százezrek mennek fél áron étterembe torkos csütörtökön. Azonban az ezt követő böjtöt viszont nem tarjuk be! Visszatérünk a normál, legtöbb esetben szintén kalóriadús étkezési szokásainkhoz, egészen Húsvétig, amikor is megint jön a „Nagy Zabálás” ismét. Pedig régen jól kitalálták ezt. Ahogy a karácsonyt megelőző kisböjt előtt ott a Márton napi libalakoma, úgy a tél végi-tavaszi időszakban a nagyböjtöt megelőzően a farsangi időszakkal, torkos csütörtökkel tölthetjük fel az energiaraktárainkat és készülhetünk lelkileg is, a megszorításokkal teli, lelki felkészülési időszakra: a böjtre. Tehát egyrészt a ciklikusságnak csak a könnyen élvezhető részét vezettük vissza a gasztrokultúrába.

Másik oldalról pedig ott van az, hogy a farsangi időszakban nem csak a lakomák domináltak, de a zenés, táncos mulatságok, esküvők is, ahol az egyébként is megkezdődő, fizikailag igénybevevő tavaszi munkálatok mellett még többlet mozgást is végeztek! Manapság tehát a plusz energia-felvételt visszavezettük a kultúránkba, de a fokozott leadást nem! Ez persze nem jelenti azt, hogy, aki egészségtudatosan él, vagy csak alakjára igyekszik odafigyelni, esetleg egészségügyi okból kell diétáznia, annak tilos volna a hagyományos ételekből enni.

Ahogy karácsonykor, úgy farsangkor is megtalálhatjuk a hagyományos ételek reform verzióit is. Könnyen megérthető, hogy a hagyományosan kelt tésztás, bő olajban sütött, cukros, lekváros fánk nem túl egészséges. Már az is sokat számít természetesen, ha cukormentesen készül, de még jobb, ha az élesztős, búzalisztes kelt tészta helyett valamilyen egészségesebb lisztféléből készítjük, és nem áztatjuk túl sokáig az olajban sem. A fánksütés igényét ismerik a termékgyártók is, ezért, aki nem akar lisztet méricskélni, dagasztani, vagy egyszerűen csak nincs lehetősége többféle lisztből dolgozni, gyors megoldást keres, az is talál magának egészséges alternatívát. Paleolit elveknek megfelelőtől az IR-/cukorbeteg- diétába illeszthetőn át a mindenmentesig, szinte mindenféle előre gyártott lisztkeverék van a piacon.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem „kötelező” ilyesmit enni. Főleg, annak nem, aki aztán nem fog böjtölni! Ha megkívánjuk, akkor persze van lehetőség egészséges verzióra, de csak azért, mert farsang van, azért nem KELL! Mint mindenre, erre is igaz, hogy csak egyszer nehéz nemet mondani. Utána már természetesen jön, hogy: „Nem, köszönöm én nem eszem cukros, búzafinomlisztes dolgokat!”. Elképzelhető, hogy még büszkék is leszünk magunkra, hogy nem ettünk.

Ha viszont megkívántuk a gyerek jelmezbálján, vagy ilyesmi, akkor süssünk magunknak és illesszük be tudatosan a diétánkba. Például fogyasszuk tízóraira sok friss gyümölccsel kombinálva. Ha valamit megkívánunk, előbb-utóbb úgyis engedünk majd a kísértésnek. Tegyük ezt inkább délelőtt, mikor utána még lemozoghatjuk és ebben az esetben is inkább értékes tápanyagok felhasználásával készült verzióval. Így elkerülhetjük, hogy még mindig ezt kívánva, az esti bevásárláskor rámarjunk egyre.

De csak a szokás miatt ne álljunk neki sütni! Lehet, hogy megesszük, pedig a szervezetünk épp „mondta” volna, hogy valami más kell neki. Lehet, hogy pont egy forró almakompótot kívántunk volna, mi meg gyártottunk egy zsíros, tésztás édességet.

Hogy is néz ki a jó reggeli menü? Mennyire életszerű?

Korábbi írásomban arról elmélkedtem,, hogy vajon érdemes-e sokat enni reggelire, és ha igen, akkor miért. Most persze azt is megnézzük, mennyire életszerűek ezek a reggeli étkek, mennyire kell nagy lelkierő ahhoz, hogy esetleg változtassunk reggeli étrendünkön. És most nem is a pénztárcát veszem alapul.

Egyszerű, egészséges és nagyon finom: pudingok növényekből

A különféle ízesítésű pudingok tökéletes finomságok ebéd utáni desszertnek, vendégeknek vagy akár családi körben.

Most ez komoly?

Ne legyen cukros, zsírban úszó, vagy csupa fehérlisztes, nos ez a fő irány. A többi már csak adalék. Abszolút nem csoda, ha az ember megkeveredik a sok jótanácsban és a sok irányzatban.

A ginzengben rejlő csodálatos erő

A ginzeng gyökeret évszázadok óta használják a Távol-Keleten. Az ázsiai ginzeng (Panax ginseng) az Araliaceae család tagja, mely magában foglalja még az amerikai ginzenget (Panax quinquefolius) és az eleutheronak nevezett szibériai ginzenget (Eleutherococcus senticosus). Már több mint 400 éve termesztik. A növény sajátossága, hogy csak árnyékban nő. Ernyős virágzatú.

Sokat egyek reggelire?

Több írásom is szólt arról, hogy hogyan mozogjunk, hogyan osszuk be hétköznapjainkat. Ugyanilyen fontos kérdés lehet a munkavégzésünk napján az, hogy vajon mennyi reggelit fogyasszunk és mennyit ebédeljünk. Persze ez nem csak egyénenként, de sokszor nemzetenként is különböző.