Menü

Korpás Krisztina: „Az én fiaimnak már nem kérdés, hogy férfi és nő egyenrangú”

Tilla három nagyfia, Andor, Simon és Félix nem szerepelnek bulvárlapokban és édesapjuk sztársága miatt nem is lennének hajlandóak kamerák elé állni, de most édesanyjuk kedvéért megtették. Közös családi fotójuk az ÉVA magazinban jelent meg, Korpás Krisztina, Tilla felesége pedig nagyinterjút adott a magazinnak. Többek között a fiúk neveléséről, az anyaságról, a munkáról, a #metoo kampányról és a nemek közti egyenlőségről beszélt Hevesi Flórának, és elárulta több mint 20 éve tartó boldog kapcsolatuk titkát is.

Krisztina számára az elfogadás, a tolerancia és a nyitottság a legfontosabb alapelvek közé tartoznak, amelyeket egész pici koruktól fogva megpróbált átadni fiainak. Mindhárom gyerek alternatív iskolába jár, ahol rengeteget tesznek azért, hogy a tanulókat ilyen szellemben neveljék.„A gimnáziumból például jártak hajléktalanokkal sakkozni, meg faluhetekre” – meséli Kriszta. „Nagyon érdekes jelenet volt, amikor megérkezett a busz Pestről és a két csapat elkezdte méregetni egymást. A pesti gyerekek nézték, hogy hú, most mi lesz, mert ezek a falusiak olyan nagy vagányok, állnak a suli előtt és cigiznek, a falusi gyerekek meg nézték, hogy na, megjöttek a kis pubik Pestről. Ez a gyanakvás tartott vagy 10 percig, aztán elkezdtek beszélgetni filmekről, miegyébről, és rögtön elfelejtették a különbségeket.”

Krisztina szerint a mai világban – többek közt a tudományos és technikai fejlődés miatt – már inkább a felnőtteknek kell tíz körömmel kapaszkodnia, hogy megértsék a dolgok működését. Az hogy valakinek csak azért van igaza, mert idősebb, ma már elavult hozzáállás. „Egy tanártól hallottam egyszer, hogy ha azt várjuk el a gyerekeinktől, hogy tiszteletben tartsák a mi világunkat, nekünk is tiszteletben kell tartanunk az övékét. Ez csak kölcsönösségi alapon tud működni.” Tilláék családjában ez a kölcsönös tisztelet és a példamutatás az egyik kulcsa a pozitív étékek átadásának. „A középső fiamnak van már egy szerelme, és egészen elképesztő, hogy mennyire harmonikusan és egyenjogúan vesznek részt a kapcsolatban. Nekik már nem kérdés, hogy férfi és nő egyenrangú. De ehhez talán az is kell, hogy ebben nőttek fel. Mert mondhatsz bármit a gyereknek, ha a fiaim azt látnák, hogy apa mond meg mindent, viszont otthon semmit se csinál, mert szerinte vannak „férfi” meg „női” feladatok, akkor azt fogják eltanulni. Nekem elváltak a szüleim, anyu egyedül nevelt fel minket, amit én nagyon pozitív dolognak éltem meg. Mert azt láttam, hogy egy nő tud egyedül is erős lenni, és tulajdonképpen mindent megoldani egyedül.”

Az elmúlt hónapokban nagy port kavart az Alyssa Milano által indított #metoo kampány, amely a szexuális zaklatás áldozatainak helyzetére hívja el a figyelmet. „Számomra a #metoo kampány arról is szól, hogy ha nem tanítunk meg egy gyereket arra, hogy mondhat nemet is egy felnőttnek, és nem feltétlenül kell mindent megtennie, amit egy felnőtt mond, azzal kiszolgáltatottá tesszük” – mondta el Kriszta az ÉVA magazinnak adott interjúban. „Ha úgy neveled a gyerekedet, hogy egy felnőttnek mindig igaza van és neked mindent meg kell csinálnod, amit egy felnőtt mond, akkor tulajdonképpen kiszolgáltatod a saját gyerekedet.”

Krisztina és Tilla már több mint 20 éve élnek kiegyensúlyozott kapcsolatban, egy kapcsolat működtetése szerinte mindkét fél felelőssége. Mivel gyermekkorában is azt látta, hogy édesanyja, mint egyedülálló nő helyt tud állni az életben, nagyon kevés sztereotípiát vitt saját házasságába. „Nem feltételeztem eredendően, hogyan kéne működnie egy házasságnak, hanem abból indultam ki, hogy van egy nő, aki csinálja az életét, és optimális esetben megtalálja azt a férfit, akivel közösen tudja csinálni és talán szerencse is, hogy megtalálod-e azt, akinek úgy vagy jó, ahogy vagy, és fordítva is. Talán bénán hangzik, de mi a mai napig megbeszéljük, hogy mennyire jó, hogy mi találkoztunk. És Tilla folyamatosan mondja, hogy mennyire szeret, szépnek lát. Nagyon cuki, valamiért irtózatosan büszke rám. Tudom, hogy hihetetlen, mert tényleg elképesztően tud pörögni, de valahogy ebben az őrületben mégis mindig csinál nekünk helyet.” A teljes interjú az aktuális ÉVA magazinban olvasható.

/Fotó: Lábady István /

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.