Családállítás: tudatalattink üzeneteinek feltárása
- Dátum: 2017.12.13., 11:01
- anya, apa, család, családállítás, elakadás, izomteszelés, kineziológia, kineziológus, konfliktus, oldás, oldódás, probléma, pszichoteráia, pszichoterapeuta
A családállítás egy érdekes, és esetenként felkavaró módszer. Talán már ajánlották neked, hallottál is róla, de nem tudod pontosan, mi is az. Cikkünkben adatok, ködös szakmai szövegek, „pszicho-blabla” helyett most elolvashatod a lényeget!
A családállítás módszere Bert Hellinger német pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Működésének alapja Rupert Sheldrake biológus morfogenetikus mezőnek nevezett „információs hálója”, mely szerint az élőlények között (láthatatlanul, tudattalanul) kapcsolat van. Így elődeink, őseink élettörténete sok esetben befolyásolja jelenünket, életünket, boldogulásunkat, egészségünket. A családrendszerben mindig szigorú törvények uralkodnak, ezen törvények, szabályok megsértése pedig mindig következménnyel jár. (Pénztelenség, önértékelési zavar, párkapcsolati problémák, stb.) A családállítás során feltérképezzük a család rendszerét és azt, hogy hol és mikor sérült a rend, problémát okozva így a jelenben.
Amint rápillantunk őseink sorsára, életére, máris elindul egyfajta kiegyenlítődés, javulás. Oldómondatokkal segítünk abban, hogy a múltbeli stresszes helyzet feloldódjon és a családi lélek, lelkiismeret megnyugodjon.
Visszaadjuk azokat a sorsokat, nehézségeket, fogadalmakat, amik nem hozzánk tartoznak, csak őseinktől átvéve (nekik tudattalanul „segítve”) magunkévá tettük, és amelyek minket hiányban tartanak, megfosztanak minket a boldogságtól, bőségtől, egészségtől.
Csoportos családállítás során a résztvevők körben ülnek. Az állítást vezető mellé ül az a személy, aki szeretné problémáját felállítani, megoldani. Röviden elmondja a csoport előtt, hogy mivel szeretne foglalkozni, mi okoz most nehézséget az életében. Ezután az állításvezető megkéri őt, hogy válassza ki a csoportból azokat a személyeket, akik őt és az ő családtagjait fogják megszemélyesíteni. A résztvevők, vagy más néven képviselők nem ismerik ezeket a családtagokat, sőt, néha magát az állítást kérőt sem. Ettől függetlenül, ahogy a képviselő beáll a térbe, úgy fog viselkedni és működni, azt fogja érezni és mutatni, amit az állítást kérő családjának tagjai éreztek. Megmutatkoznak azok az érzelmek, viszonyulások, kötelékek, amelyek a lélek mélyén lakoznak. Ez a kép sokszor nem felel meg annak, amit a fizikai valóságban családunkról látunk. Sokszor ez eléggé megrázó tud lenni
Az állítást kérő először kívülről szemléli az eseményeket (később ő is beállhat a saját szerepébe), rálátást kap családja elakadásaira, melyet így képessé válik tudatosítani és feloldani. Amikor a család összes tagja (a képviselők) jól érzi magát a térben, a helyén van, a lélek könnyeddé válik, és az állítás befejeződik.
Családállító terapeuta képzésen tulajdonképpen bárki részt vehet, így bárkiből válhat családállító terapeuta. Leggyakrabban azonban olyanok tanulják meg a módszert, akik egyébként is a lélek dolgaival foglalkoznak, pl. pszichológusok, pszichoterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, kineziológusok.
Ha kineziológus is a családállító-terapeuta, az általában egy kicsit más minőséget ad az állításnak. A hellingeri családállítás általában a jelenből indul, fokozatosan megy visszafelé az időben addig a pontig, ahol a családi rendszer sérült. Kineziológiával viszont lehetőség van már az állítás elején célzottan ahhoz a generációs őshöz, vagy ahhoz az inkarnációs eseményhez visszamenni, ahol a jelenlegi probléma gyökere van. Izomteszteléssel megkeresi azt a kort, ahol a felállítást végezni kell. Ezzel konkrétabbá, gyorsabbá és célzottabbá teszi a módszert.
Ugyanígy előfordul olyan is, hogy valaki több problémájára szeretne megoldást és nem tudja eldönteni, melyikre történjen a felállítás. Ilyenkor a családállító kineziológus a szokásos izomteszteléssel megállapítja, hogy melyik problémára lenne célszerű az állítást végezni. Előfordulhat ugyanis, hogy annak a problémának az oldásával a többi gond is mérséklődik. Ami nekem személy szerint még nagyon tetszett a kineziológiai módszerrel ötvözött családállításon, az a felkavaró élmények esetén feltörő sírógörcs, vagy más fizikai tünet azonnali oldása volt. A speciális, homlok-tarkó tartással azonnali megnyugvás, a fájdalom csillapodása érhető el. Márpedig a kliensek reakciójára adott válasz rendkívül fontos ennél a módszernél.
Egy-egy állítás során mindig csak annyi információ mutatkozik meg a térben, amit az állítást kérő ott akkor adott helyzetben és időben elbír, befogadni képes.
Egy probléma megoldásához néha elég egy állítás (főleg, ha valaki a családállítás mellett más módszerekkel is dolgozik problémái megoldásán). Néha viszont szükséges az ügyeket többször is felállítani, hiszen egy átfogóbb, mélyebb elakadásnak nem csak egy oka lehet. Az állítások között 3-4 hétnek el kell telnie és más módszerekkel kombinálva is ajánlott ezt a szünetet betartani.
Amennyiben először csak ismerkednél a családállítással, mehetsz képviselőnek. Ez azt jelenti, hogy saját ügyet nem viszel, nem kérsz állítást, csak mások fognak téged saját állításukba szereplőnek beválasztani. Ezeket a rád ruházott szerepeket is mindig érdemes megfigyelni, hiszen a saját életedben ezekben a minőségekben te is oldódsz. Így nem véletlen, hogy miért választanak ki téged anya vagy apaszerepre, agressziónak vagy éppen boldogságnak. Egyébként személyek és fogalmak is megtestesítésre kerülnek.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”
Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.
Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?
Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?