A fülakupunktúráról röviden

Mindenki hallott már a tűszúrásos gyógymódról, amit mindenki a kínai orvoslás eszközeként ismer. Mi az alapja, miért szúrkálnak? Igazolható-e tudományosan a hatása, vagy csak placebo? Vajon megbízhatóak az itthon képzett akupunktúrás szakemberek, vagy érdemes legalább kínai kezelőt keresnünk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a továbbiakban.

Az akupunktúra szót az 1600-as években alkotta meg Willem Ten Rhyne, holland sebész és botanikus a latin acus = tű illetve a punctura = szúrni szavakból. Ten Rhyne, a Holland Kelet India Társaság orvosaként eljutott Japánba és a távol-keleti országokba is, ahol a növények begyűjtésén és a társaságban szükséges orvosi teendőkön kívül a helyi gyógyítási technikákat is tanulmányozta. Ő volt az első európai, aki beszámolt az akupunktúra módszeréről a kínaiak „csen” („tűvel szúrni”) írásjele helyett megalkotva az európai kultúra számára emészthető, latin eredetű akupunktúra szót használva a módszerre.

Bár a hagyományos kínai orvoslásnak szerves része a fülakupunktúra is, a leginkább elterjedt fülön végzett tűszúrásos kezelés mégis egy nyugati orvos, a francia neurológus Paul Nogier nevéhez fűződik. Az ő figyelmét egy javasasszony keltette fel, aki a fülkagyló különböző pontjainak kiégetésével kezelte a hozzá fordulókat. Nogier egy valódi gyógyító lelkesedésével és egy neurológus pontosságával állt neki a különböző terápiás pontok feltérképezésének a kínai fülakupunktúrát alapul véve. Kutatásai során arra jutott, hogy a fülkagylón a testünket reprezentáló zónák egy fejjel lefelé elhelyezkedő magzat képének felelnek meg. Milliméterről milliméterre haladva alkotta meg az első fültérképet, melyet a kínai rendszer térképével együtt a mai napig oktatnak. A tradicionális kínai és a Nogier féle fülakupunktúrás pontokat tehát egyaránt használják az akupunktúrás orvosok. Előbbi 131, utóbbi 225 ponttal dolgozik. Mivel átfedések vannak a pontok között, ezért nem lehet pontosan meghatározni a fülön található akupunktúrás pontok számát, de annyi bizonyos, hogy több száz pontról beszélünk.

Hatásmechanizmusa a kínai szemlélet szerint az, hogy a bennünk keringő pozitív életenergia, a csí, ami a testet behálózó csatornákon, ún. meridiánokon halad, elakad. Ez az elakadás előbb csí többletet, utána pedig hiányt okoz, energetikai egyensúlyvesztést okozva. A tűszúrással a blokk feloldásra kerül, és a csí-áramlás kiegyensúlyozott lesz, ami a kínai szemlélet szerint az egészség kulcsa. A modern tudományos igényt is kielégítő vizsgálatok első lépéseként az akupunktúrás pontot vizsgálták. Azt találták, hogy a környező pontokhoz képest több hajszálér és több idegvégződés található ezekben a pontokban. A nyugati orvostudomány szerint a fül ezen pontjainak megszúrásával elektromos impulzusok jönnek létre, eljutnak az agyi reflexközpontokba és az ingerület innen a megfelelő idegpályákon keresztül továbbítódik az adott szervhez. Bárhogyan is magyarázzuk a testben végbemenő folyamatokat, a lényeg, hogy a módszer működik.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az akupunktúra hatásos, mégis mai napig megosztja az orvostársadalmat. Bár egyre többen használják terápiás céllal, szép számmal akadnak olyanok is, akik pusztán placebó hatást tulajdonítanak a tűszúrásoknak. 1979-ben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) elismerte a módszert és 280 kórkép kezelésére legitim gyógymódként deklarálta. Amerikában 30 egyetemen folyik akupunktúrás képzés. Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán alakult Konfuciusz Intézetben kutatják és oktatják a kínai medicina terápiás eljárásait, így az akupunktúrát is.

Ezzel a módszerrel kezelhetők a krónikus fájdalmak, a funkcionális szervi panaszok, a vegetatív idegrendszeri működészavarok, a visszatérő gyulladások, a pszichés zavarok, a szenvedélybetegségek, egyes nőgyógyászati illetve hormonális problémák is. A komolyabb szervi elváltozásokat, a daganatos megbetegedéseket nem tudja gyógyítani, ezekben az esetekben kiegészítő terápiaként, például fájdalomcsillapításra, hányinger csökkentésére használható. Fülakupunktúrával fogyni is lehet, de senki se gondolja, hogy pusztán azzal, hogy tűket szúrnak a fülébe, elérheti a hőn áhított testsúlyt. A terápia pusztán abban segít, hogy csökkenti az éhségérzetet, így kordában tartható a bevitt kalóriák mennyisége, könnyebben betartható a diéta, s a kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres mozgás mellett gyorsabban olvadnak le a kilók. Érdemes tudni, hogy szervi problémákat, pszichés zavarokat csak orvos kezelhet, a cigarettáról, alkoholról, egyéb káros szokásokról leszoktató – úgynevezett akudetox – terápiát (csupán 5 pont szúrása) azonban természetgyógyász is végezhet, ők a fülakupunktúrás addiktológusok.

A kezeléshez szükséges pontokat geometriai arányok alapján szúrják. Képzeletbeli vonalakat húzunk, metszéspontokat keresünk a fül anatómiai lépleteiből kiindulva, így teljesen mindegy, milyen adottsággal érkezik hozzánk a páciens, mindenkinél megtaláljuk a szúrás helyét. Ha mégsem, az sem okoz gondot, hiszen ezzel a módszerrel nem lehet ártani. A tű hatóideje kb. 30 perc, tehát ez a minimum, amit a tűknek a fülben kell tölteniük. Egy kezelés átlagosan 45-60 perces. A terápia mindenkinél másképpen hat, de általánosságban elmondható, hogy heti két-háromszori, összesen 10-12 kezelés jelentős javulást hoz a páciensek életében.