Menü

Igenis szeretem a Halloweent!

Sok helyen látom a tiltakozást, miszerint ne a Halloweent, hanem a Mindenszenteket és a Halottak Napját ünnepeljük. Nos, egyrészt a kettő nem zárja ki egymást, másrészt sokkal több előnye, mondanivalója és hagyománya van ennek az ünnepnek, mint amit elsőre gondolnánk.

Először nézzük a tényeket: a Mindenszentek november 1-jén, a Halottak Napja pedig november 2-án van, ezzel ellentétben a Halloween október 31-én. Tehát dátumbeli ütközés nincs. Az is teljesen tévhit, hogy a Halloween egy "amerikai őrület", amit át akarunk venni, mint a Valentin-nap. Hiszen a Halloween ősi kelta hagyományokon alapul, és a kereszténységtől sincs olyan távol, mint sejtenénk.

Nem véletlen, hogy ezek az ünnepek időben olyan közel esnek egymáshoz: amikor a kereszténység elterjedt, akkor nem akarták betiltani az ősi szokásokat - valószínűleg nehéz is lett volna mindent egy tollvonással eltüntetni. Inkább a pogány ünnepek időpontjához igazították az őskeresztény szokásokat is. (Akkor melyik is volt először?)

Egyébként talán sokak meglepetésére a hallow szó azt jelenti: megszentel.

Írországban sokáig elterjedt volt a kelta kereszténység, s ott október 31. a mindenszentek éjszakája, melynek neve: All Hallows' Eve. November első napja volt a keresztény ünnepnap, a mindenszentek napja (All Saints' Day vagy All Hallow's Day). No de menjünk még visszább a történelemben: az október 31-ei éjszaka arról szólt, hogy megköszönték a napistennek a föld és a termés gazdagságát. Sok más ünnep is esett nagyjából erre a dátumra.

A keresztények azért nem kedvelik a Halloweent, mert úgy vélik, sátáni szimbólumokat használ fel ez az ünnep, és a sötétséget, a rosszat hirdeti.

Nem állítom, hogy nem volt olyan része a druidák néhai ünnepének, ami megbotránkoztató, például hogy akár emberáldozatokat is bemutattak. Nyilván ma már nem tennénk ilyesmit, no de hány év telt el azóta? Nem jelenti azt a halloweenezés, hogy egyetértenénk ezekkel a régi-régi rítusokkal! A kereszténységnek is vannak olyan eseményei, amivel ma már nem értenénk egyet! Az Ószövetségben bőven találunk barátságtalan részeket, amiket ma már nem ismételnénk meg.

Viszont annak igenis megvan a hagyománya, hogy megéljük egymás után a sötétséget és a fényt, az életet és a halált. Mindez a világ jelenlévő dualitását szimbolizálja. A gyerekek számára véleményem szerint tanulságos, hogy tudják, mindkettő jelen van az életben. A halloweeni ijesztő jelmezek, figurák szerintem segítenek számukra megbarátkozni olyan dolgokkal, amiket egyébként ijesztőnek tartanak, s ez bátorságot adhat nekik. Félelmetes egy csontváz, vagy sátáni jelkép lenne? Ugyan, hisz mindez ott van a mi emberi testünkben is! Persze vannak egyéb ijesztő jelmezek is. De túlzás állítani, hogy a boszorkánynak öltözés olyan dolgokat éltet, amiket elűzni kellene az életünkből.

Azért bízzunk benne, hogy a Halloweent erősen ellenzők gyermeke még sosem öltözött be farsangkor farkasnak (aki a mesében megette Piroskát), vagy mondjuk Darth Vadernek, a Star Warsból a sötét oldal képviselőjének, hogy további példákat ne is soroljunk. Miért ne lehetne a Halloween egyszerűen csak egy jó buli, ahol tököt faragunk (szuper közös családi program), beöltözünk ijesztő jelmezekbe (ezek után legfeljebb kevésbé fél majd a gyerek a sötétben, vagy a mesebeli gonosz boszorkánytól), és csokoládét kérünk a szomszéd házaknál?

Mi így fogunk tenni, idén másodszor áll össze a kis csapat a kertvárosunkban amerikai szomszédunk, Kyle Eckhart szervezésére (aki egyébként a Szegedi Golgota Keresztény Gyülekezet lelkésze!), hogy Trick or treat! - azaz Csokit vagy csalunk! - felkiáltással becsengessünk néhány szomszédhoz. Igen, ez a része már amerikai, de kedves ötlet. Tavaly volt az első ilyen alkalom, sajnos akkor még nem volt lehetőségünk részt venni, de sajnáltuk, amiről lemaradtunk: egy összekovácsoló eseményről, ahol olyan környékbelieket ismerhetünk meg, akikkel korábban nem találkoztunk, s jókat lehet kacagni egymás jelmezén, sminkjén. A gyerekek boldogok az édességektől (néha az is belefér), a sötétben mászkálás izgalmától, a készülődéstől. Szerintem felesleges lenne ettől az aranyos szórakozástól megfosztani őket valamilyen kisarkított múltbéli ideológia miatt. Higgyék el, nem fogunk emberáldozatokat bemutatni, és nem lesz ettől több boszorkány - estére levetjük jelmezeinket.

Annak is látom a szépségét, hogy miután vidáman és félelmetesen szórakoztunk október 31-én, másnap kicsit elcsendesedjünk, és a másik oldalt megélve a Mindenszenteket ünnepeljük az üdvözült lelkek emléknapján, majd november 2-án megemlékezzünk azokról, akik ma már nincsenek velünk itt a Földön. Sőt mi több, jómagam így érzem teljes, kerek egésznek ezt az ünnepkört.

Hogyan készüljünk fel biztonságosan a túrázásra?

A természetjárás egyik legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhető, és nem igényel különleges felszerelést vagy tanfolyamot. Mégis érdemes néhány alapvető dologra figyelni, hogy a kirándulás élménye ne váljon kellemetlenné.

Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?

Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.