Telefonvonal a visszérbetegségekről
- Dátum: 2017.10.13., 07:00
- alsó végtag, érfejlődés, információ, kezelés, láb, lábgörcs, lábszár, műtét, nyiroködéma, seprűvéna, tájékoztatás, telefonvonal, trombózis, vérkeringés, vérrög, visszér, visszér-specialista, visszértágulat
Miközben a lakosság 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége[1], sokan mégsem kérnek orvosi segítséget. A régi beidegződések, a korai műtéti technikák miatt sok a tévhit a betegség kapcsán, pedig ma már fájdalommentesen, szövődmények nélkül is meg lehet szabadulni ettől az egészségügyi problémától. Október 9-én elindult Magyarország egyedülálló, hiánypótló információs felülete, a www.visszervonal.hu, illetve a hozzá kapcsolódó normál díjas telefonvonal, amely szeretne leszámolni a hiedelmekkel.
A vénás betegségek népbetegségnek számítanak, az eddigi legnagyobb nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége. Ebből a nők több mint 30%-át, míg a férfiak 10-15%-át érinti az előrehaladott visszértágulat, vagyis az alsó végtagokon már látható, kidudorodó visszértágulat. Jellemző, hogy bár egészen fiatal korban is előfordul, a panaszok a kor előrehaladtával erősödnek és egyre több embert érintenek. Kialakulásában az öröklött hajlam mellett többek között az állandó megterhelés és az álló vagy ülő foglalkozás is nagy szerepet játszik. A visszérbetegség jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánul meg leggyakrabban.
A kezeletlen visszértágulat nem csupán esztétikai probléma, súlyos egészségügyi következménye is lehet. A tágult visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, kedvez a vérrög kialakulásának, akár trombózist, tüdőembóliát is eredményezhet. Szintén súlyos szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma. Statisztikák szerint az elhanyagolt visszérbetegség a lakosság 0,5-1%-ánál már rokkantsághoz vezetett, amely állapot jelentős hatással van a munkavégzésre, a mindennapi életre, a szociális körülményekre.
A riasztó statisztikai adatok ellenére azonban a lakosság nagy része kevés információval rendelkezik a visszértágulatokról és az azokkal kapcsolatos megelőzési vagy megoldási lehetőségekről. Pedig igény lenne rá, de még az interneten is kevés a hiteles, széles körű tájékoztatást nyújtó felület. Dr. Szabó Attila Ph.D. egyetemi adjunktus, érsebész és visszér-specialista szakmai ajánlásával október 9-én elindul hazánk egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala, amely 9-17 óra között normál tarifával hívható a 06-1-3-886625, illetve a 06-30-9-886625 telefonszámokon. Kapcsolódik hozzá egy információs oldal is: www.visszervonal.hu, ahol számos információ található a betegségről.
„Munkám során gyakran tapasztalom, hogy sok még mindig a tévhit a visszerek és a visszértágulatok kapcsán. Az érintettek a fájdalmat, az esetleges szövődményeket és a hosszú lábadozási időszakot említik meg, miért nem műttetik meg a visszértágulatokat. Olyanok is vannak, akik nem is gondolják, hogy az elhanyagolt visszerek hosszabb távon súlyosabb következményekkel járhatnak. Fontosnak tartom a megfelelő és hiteles kommunikációt, illetve a tévhitek eloszlatását, az új módszerek megismertetését. A Visszérvonal azonban nemcsak a pácienseknek, hanem a szakmának is megfelelő tájékozódási mód lehet, hiszen az orvoslás ezen területe is gyorsan fejlődik, így sokszor a kollégáknak sincs lehetőségük elég információt beszerezni egy adott témában” – fogalmazott Dr. Szabó Attila Ph.D., aki élharcosa a hazai visszértágulatok felszámolásának és a lakosság megfelelő tájékoztatásának.
Kiemelten foglalkozik az alsó végtagi visszértágulatok kezelésével és diagnosztikájával, a hazai és nemzetközi visszérgyógyászat elismert szaktekintélye, rendszeresen hívják külföldre előadásokat és bemutató visszérműtéteket tartani. A Semmelweis Egyetemen először alkalmazott rádiófrekvenciás visszérkezelést, ő vezette be az Egyetem érsebészeti gyakorlatába az alsó végtagi vénás főtörzsek lézeres műtétjét és az oldalágak és seprűvénák lézeres kezelését, illetve érzéstelenítést nem igénylő mechanokémiai és ragasztásos visszér műtéteket.
Mikor hívja a Visszérvonalat?
- Visszértágulata van
- Seprűvénák jelentek meg a lábán
- Seb, fekély alakult ki a végtagokon
- Dagad, fáj a lába
- Trombózisa volt
- Nyiroködéma alakult ki a végtagjain
- Érfejlődési rendellenesség esetén
- Csak egyszerűen érdeklődik
[1] Vein Consult Program 2011 nemzetközi szűrés eredmény
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.
Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.
Viszket, vakar – mi az? Rühesség!

A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.