Chips – a legkedveltebb nasi tényleg maga az ördög?
- Dátum: 2017.09.10., 19:09
- chips, csipsz, edzés, egészségtelen, elhízás, kalória, kardió, kcal, keksz, kóla, kréker, nasi, nassolás, nassolnivaló, zsír
Ha valaki az egészségtelen táplálkozás fogalmát hallja, bizonyosan elsők között jut eszébe a klasszikus amerikai, de itthon is teret hódított kombináció, a chips és a kóla. Tényleg ennyire egészségtelen nasi a ropogós burgonyaszirom?
Először is szögezzük le az elején: nem mindegy, hogy melyik chipsről beszélünk. Ugyanis még márkán belül is jelentős eltérések lehetnek a különböző ízek között, ami az egészségi faktort és az összetevőket illeti. Mivel ki kell tűnni a piacon, mostanában teret hódítottak az extrém ízű chipsek (legalábbis elnevezésükben mindenképpen azok), de néhol már a formát is próbálják szabályozni extrudálással, vagy lisztes alapanyag hozzáadásával - gondoljunk csak a dobozos chipsekre.
Ha már chips, akkor érdemes az eredeti változatot választani: a sós, nem gyárilag formázott burgonyaszirmok sokkal kevésbé egészségtelenek, mint a társaik. Ha megnézzük a hagyományos chipsek összetételét, akkor azok mindössze burgonyából, sóból, olajból állnak, ezen kívül a védőgázas csomagolást tüntetik fel. Igen, mindössze ennyi.
Ezzel szemben az ízesített fajták sokféle ízfokozót, adalékanyagot tartalmazhatnak, az említett dobozban kapható, formázott változatok különösen. Mindezek a sima sós chipssel ellentétben jogos vetélytársai az egészségtelen ételeknek, és elit helyet foglalnak el rajta a kóla mellett.
Sokak számára viszont meglepő, hogy a hagyományos chips tényleg nem tartalmaz más, az egészségre káros összetevőt. Így pedig sokkal jobb, mint nagyon sok adalékanyagos finomlisztes keksz, kréker és hasonlók. Akkor miért van ilyen mumusnak kikiáltva ez a nassolnivaló?
Talán mert könnyű rákapni, s az olaj miatt nagyon sok zsírt és kalóriát tartalmaz. A napi ajánlott kalóriabevitel harmada-negyede egyetlen zacskó chips, valamint a szükséges zsírbevitel fele. Mindeközben üres kalóriát jelent – igen nehéz vele jól lakni, főleg hosszabb távra, s olyan hamar megéhezünk utána, mintha alig ettünk volna valamit. Ennek ellenére lecsúszik vele 4-500 kcal. Ha egy zacskó burgonyaszirmot szeretnénk ledolgozni edzéssel, akkor sincs könnyű dolgunk: ezért vagy egy órát kell becsületesen kardióznunk.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.