Génmódosított! - 3. rész

E cikk két részes előzményeként (1, 2) leírtuk, hogy a GMO sokszor több, mint egy plusz DNS-darab és egy kicsivel több fehérje. Így van ez egy GM-sikertörténet, az aranyrizs esetében is.

Az aranyrizst egy bakteriális gén és egy, a sárga nárciszból származó gén rizsnövénybe történő beültetésével hozták létre. E két gén egy, a rizsszemekben jelen lévő előanyagból béta-karotint állít elő, amely a rizsszemeknek sárgás színt kölcsönöz. A béta-karotin tehát egy újabb minőségű anyag a beültetett DNS-darabok és az ezekről íródott fehérjék mellett, amelyet nevezzünk egyéb génterméknek. Az, hogy ez az új géntermék jelen van a rizsben, egészen célszerű.

2005-ös adatok szerint akkor a világon 190 millió gyermek és 19 millió várandós nő szenvedett krónikus A-vitamin hiányban. A világon 2005 előtt évente 1-2 millió elhalálozás és újabb félmillió végleges látásvesztés oka is az A-vitamin hiánya volt. A béta-karotin viszont az emberi szervezetben A-vitaminná alakul. Az aranyrizs tehát egy ideális megoldás lehet e probléma megelőzésére úgy, hogy a rizstermelő országok továbbra is rizst termelnek, ahogyan addig.

A GM technológiát tehát számos okos dologra lehet majd használni, de minden új és ismeretlen dolog veszélyt jelenthet a fogyasztók számára. Éppen ezért egy-egy új GMO létrehozásakor olyan alaposan vizsgálják meg annak élettani (és ökológiai) hatásait, mint a gyógyszeripar új molekuláit. (Ha nem alaposabban, mert GM-lobbiról még nem tudunk.) Az aranyrizsről először 2000-ben számoltak be a Science c. tudományos folyóiratban. Az első nagyszabású vetési kísérletek 2004-ben kezdődtek, az első eredmények az aranyrizs emberi fogyasztásával kapcsolatban viszont csupán megjelenésétől számított 9 évvel később, 2009-ben láttak napvilágot. Ezek szerint az aranyrizsben található béta-karotin az emberi szervezetben sikeresen átalakul A-vitaminná - jelentette az American Journal of Clinical Nurtition. Az American Society for Nutrition szerint napi egy csészényi aranyrizs fogyasztása az A-vitamin ajánlott napi bevitelének felét fedezi.

A fenti példa alapján beláthatjuk, hogy ha keresünk, a génmódosításra is találunk pozitív konkrét példát. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz az aranyrizs fogyasztóival 10, 20, 40 év múlva. Szakmai meggyőződésem az, hogy nem kell tartaniuk az A-vitamin hiánytól és egyéb ismeretlen GM-nyavalyától sem. Az aranyrizs ugyanis rizs, egy kicsit hosszabb DNS-szállal, és egy kicsit nagyobb fehérjetartalommal (ezek mennyisége persze elhanyagolható). Plusz béta-karotin, pont mint a répában, amely nagyrészt A-vitaminná alakul át.

Következő cikkünkben megnézzük, milyen hatásai vannak a GM élőlények jelenlétének az ökológiai egyensúlyra.

forrás: wikipedia: golden rice