Menü

Elismerés a munkában

Mi – és azt kell mondjam, ez a magyarokra még inkább jellemző – emberek gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szenvedés, a rossz érzés együtt jár a felnőtt élettel. Azt hisszük a problémák maguktól jönnek, és habár tisztában vagyunk vele, hogy meg kell oldanunk őket, mégis feladat helyett teherként tekintünk rájuk. Vajon az élet különböző területein a saját elégedettségünkön kívül mi hat még ránk?

Sokaknak fontos, hogy a családjuk körében megbecsüljék, másoknak az számít, ha a barátaik, szerelmük elismerését ki tudják vívni. Ami viszont biztos, hogy mindenkinek kulcsfontosságú a hétköznapok során, az az, hogy a munkájukban elismeréshez jussanak.

Ha magunknak dolgozunk, például otthon vagy saját vállalkozásunk van, elég, ha elégedettek vagyunk a saját teljesítményünkkel, de ennek ugyanez lehet a hátránya is, hiszen kívülről nem mindig érkezik megerősítés vagy nem éppen attól a személytől, akitől várnánk. Ebben az esetben az számíthat sokat, ha a célközönségünk juttatja el hozzánk a pozitív visszajelzéseket.

Ha alkalmazottként dolgozunk, akkor viszont kifejezetten fontos lehet a megbecsülés és az elismerés a munkánk során. Ki érzi magát hasznosnak akkor, ha egy pozitív szót sem hall a felettesétől?

Az egészséges mértékű elismerésnek és a dicséretnek nélkülözhetetlennek kellene lennie a munkahelyeken. Ennek ellenére sok-sok munkahelyen nem alkalmazzák, mert attól félnek, a beosztottak elbízzák magukat. Pedig ha tudnák, hogy egy-egy kedves, dicsérő szóval vagy mondattal milyen eredményeket lehet elérni, ha csapatmunka folyik...! Számos tanulmány támasztja alá ezeket az eredményeket.

Nagyszerű tulajdonság, ha tisztában vagyunk a saját képességeinkkel, ha el tudunk vonatkoztatni a környezetünk véleményétől, ha elérjük azt a szintet, hogy a hangulatuk a miénket nem képes befolyásolni. Ennek ellenére azonban még mindig szükségünk van arra, ha másnak dolgozunk, külső forrásokból is elismerést nyerjünk. Ez is emelheti az energiaszintünket, amivel a napi feladatainkhoz állunk.

Lehet, hogy éppen egy olyan teendő áll előttünk, amelyhez nagyon nem fűlik a fogunk, és éppen akkor érkezik egy elismerő mondat a főnökünktől, ami olyan löketet képes adni, hogy könnyedén átverekedjük magunkat a nem kívánt feladaton. Nem könnyebb így?

Mindenképpen jó ezzel a szükséglettel is tisztában lenni, beosztottként értékelni az apró dicséreteket is, főnökként pedig átgondolni a lehetőségeket, amelyekkel motiválhatjuk az alkalmazottainkat.

Ez nemcsak az irodai dolgozókra vonatkozik, hiszen még egy gyárban is adódik lehetőség arra, hogy a műszak végén megköszönjük az embereinknek a munkájukat, és biztassuk őket arra, hogy továbbra is ugyanilyen minőségben folytassák azt!

Idővel kiderül, milyen irányt vesz a cégünk, gyárunk, szekciónk, részlegünk, ahol dolgozunk! Figyeljünk az apró változásokra is!

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.