Menü

Elismerés a munkában

Mi – és azt kell mondjam, ez a magyarokra még inkább jellemző – emberek gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szenvedés, a rossz érzés együtt jár a felnőtt élettel. Azt hisszük a problémák maguktól jönnek, és habár tisztában vagyunk vele, hogy meg kell oldanunk őket, mégis feladat helyett teherként tekintünk rájuk. Vajon az élet különböző területein a saját elégedettségünkön kívül mi hat még ránk?

Sokaknak fontos, hogy a családjuk körében megbecsüljék, másoknak az számít, ha a barátaik, szerelmük elismerését ki tudják vívni. Ami viszont biztos, hogy mindenkinek kulcsfontosságú a hétköznapok során, az az, hogy a munkájukban elismeréshez jussanak.

Ha magunknak dolgozunk, például otthon vagy saját vállalkozásunk van, elég, ha elégedettek vagyunk a saját teljesítményünkkel, de ennek ugyanez lehet a hátránya is, hiszen kívülről nem mindig érkezik megerősítés vagy nem éppen attól a személytől, akitől várnánk. Ebben az esetben az számíthat sokat, ha a célközönségünk juttatja el hozzánk a pozitív visszajelzéseket.

Ha alkalmazottként dolgozunk, akkor viszont kifejezetten fontos lehet a megbecsülés és az elismerés a munkánk során. Ki érzi magát hasznosnak akkor, ha egy pozitív szót sem hall a felettesétől?

Az egészséges mértékű elismerésnek és a dicséretnek nélkülözhetetlennek kellene lennie a munkahelyeken. Ennek ellenére sok-sok munkahelyen nem alkalmazzák, mert attól félnek, a beosztottak elbízzák magukat. Pedig ha tudnák, hogy egy-egy kedves, dicsérő szóval vagy mondattal milyen eredményeket lehet elérni, ha csapatmunka folyik...! Számos tanulmány támasztja alá ezeket az eredményeket.

Nagyszerű tulajdonság, ha tisztában vagyunk a saját képességeinkkel, ha el tudunk vonatkoztatni a környezetünk véleményétől, ha elérjük azt a szintet, hogy a hangulatuk a miénket nem képes befolyásolni. Ennek ellenére azonban még mindig szükségünk van arra, ha másnak dolgozunk, külső forrásokból is elismerést nyerjünk. Ez is emelheti az energiaszintünket, amivel a napi feladatainkhoz állunk.

Lehet, hogy éppen egy olyan teendő áll előttünk, amelyhez nagyon nem fűlik a fogunk, és éppen akkor érkezik egy elismerő mondat a főnökünktől, ami olyan löketet képes adni, hogy könnyedén átverekedjük magunkat a nem kívánt feladaton. Nem könnyebb így?

Mindenképpen jó ezzel a szükséglettel is tisztában lenni, beosztottként értékelni az apró dicséreteket is, főnökként pedig átgondolni a lehetőségeket, amelyekkel motiválhatjuk az alkalmazottainkat.

Ez nemcsak az irodai dolgozókra vonatkozik, hiszen még egy gyárban is adódik lehetőség arra, hogy a műszak végén megköszönjük az embereinknek a munkájukat, és biztassuk őket arra, hogy továbbra is ugyanilyen minőségben folytassák azt!

Idővel kiderül, milyen irányt vesz a cégünk, gyárunk, szekciónk, részlegünk, ahol dolgozunk! Figyeljünk az apró változásokra is!

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.