Elismerés a munkában
- Dátum: 2017.04.20., 11:34
- család, dicséret, élet, elismerés, feladat, kedvesség, megbecsülés, motiváció, munka, szeretet
Mi – és azt kell mondjam, ez a magyarokra még inkább jellemző – emberek gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szenvedés, a rossz érzés együtt jár a felnőtt élettel. Azt hisszük a problémák maguktól jönnek, és habár tisztában vagyunk vele, hogy meg kell oldanunk őket, mégis feladat helyett teherként tekintünk rájuk. Vajon az élet különböző területein a saját elégedettségünkön kívül mi hat még ránk?
Sokaknak fontos, hogy a családjuk körében megbecsüljék, másoknak az számít, ha a barátaik, szerelmük elismerését ki tudják vívni. Ami viszont biztos, hogy mindenkinek kulcsfontosságú a hétköznapok során, az az, hogy a munkájukban elismeréshez jussanak.

Ha magunknak dolgozunk, például otthon vagy saját vállalkozásunk van, elég, ha elégedettek vagyunk a saját teljesítményünkkel, de ennek ugyanez lehet a hátránya is, hiszen kívülről nem mindig érkezik megerősítés vagy nem éppen attól a személytől, akitől várnánk. Ebben az esetben az számíthat sokat, ha a célközönségünk juttatja el hozzánk a pozitív visszajelzéseket.
Ha alkalmazottként dolgozunk, akkor viszont kifejezetten fontos lehet a megbecsülés és az elismerés a munkánk során. Ki érzi magát hasznosnak akkor, ha egy pozitív szót sem hall a felettesétől?
Az egészséges mértékű elismerésnek és a dicséretnek nélkülözhetetlennek kellene lennie a munkahelyeken. Ennek ellenére sok-sok munkahelyen nem alkalmazzák, mert attól félnek, a beosztottak elbízzák magukat. Pedig ha tudnák, hogy egy-egy kedves, dicsérő szóval vagy mondattal milyen eredményeket lehet elérni, ha csapatmunka folyik...! Számos tanulmány támasztja alá ezeket az eredményeket.
Nagyszerű tulajdonság, ha tisztában vagyunk a saját képességeinkkel, ha el tudunk vonatkoztatni a környezetünk véleményétől, ha elérjük azt a szintet, hogy a hangulatuk a miénket nem képes befolyásolni. Ennek ellenére azonban még mindig szükségünk van arra, ha másnak dolgozunk, külső forrásokból is elismerést nyerjünk. Ez is emelheti az energiaszintünket, amivel a napi feladatainkhoz állunk.
Lehet, hogy éppen egy olyan teendő áll előttünk, amelyhez nagyon nem fűlik a fogunk, és éppen akkor érkezik egy elismerő mondat a főnökünktől, ami olyan löketet képes adni, hogy könnyedén átverekedjük magunkat a nem kívánt feladaton. Nem könnyebb így?
Mindenképpen jó ezzel a szükséglettel is tisztában lenni, beosztottként értékelni az apró dicséreteket is, főnökként pedig átgondolni a lehetőségeket, amelyekkel motiválhatjuk az alkalmazottainkat.
Ez nemcsak az irodai dolgozókra vonatkozik, hiszen még egy gyárban is adódik lehetőség arra, hogy a műszak végén megköszönjük az embereinknek a munkájukat, és biztassuk őket arra, hogy továbbra is ugyanilyen minőségben folytassák azt!
Idővel kiderül, milyen irányt vesz a cégünk, gyárunk, szekciónk, részlegünk, ahol dolgozunk! Figyeljünk az apró változásokra is!
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.