Kinél alakulhat ki terhességi cukorbetegség?
- Dátum: 2016.11.14., 10:41
- cukorbetegség, diabétesz, inzulin, PCOS, terhességi cukorbetegség
Negyed évszázada minden évben november 14-én tartjuk a Diabétesz Világnapot
A diabétesz egyik különleges válfaja a terhesség alatt jelentkező cukorbetegség, amely a várandós nők 5-10 százalékát érinti, és sajnos számuk az elmúlt években egyre nő. Ők egyénre szabott diétával és rendszeres kontrollal élik meg a terhesség utolsó harmadát, amihez minden útmutatást megkapnak orvosaiktól. Azt azonban minden családot tervezőnek tudnia kell, hogyan csökkenthető a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A terhesség alatt a méhlepény egy csoport olyan hormont termel, amely az inzulin érzékenységet csökkenti, inzulinrezisztencia alakul ki, ezért jóval több hormont kell előállítanunk, hogy a cukoranyagcsere egyensúlya megmaradjon. Akinél ez az egyensúly nem áll be, annál terhességi cukorbetegség alakul ki, ami súlyosan károsíthatja a magzat fejlődését, ezért ez az állapot különös odafigyelést igényel. „A terheléses vércukorszint-mérés nagyon fontos eleme a várandós gondozásnak – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna osztályvezető főorvos, a Czeizel Intézet diabetológusa. – Ezt a vizsgálatot optimális esetben a 24-28. héten végezzük, amennyiben a kismamának korábban nem volt magasabb kockázatot okozó betegsége vagy állapota (diabetes a családban, megelőző terhességi cukorbetegség, korábbi nagy születési súlyú újszülött).”
A szűrést 17 éve ajánlja az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hazánkban öt évvel később vezették be. A teszt során egy 75 g szőlőcukrot tartalmazó oldatot kell inni, majd adott időközökben vérmintát vesznek cukorméréshez. A laborvizsgálat biztos diagnózist ad: ha a vércukorszint a terhelés után nem esik vissza a kívánt mértékben, vagyis 7.8 mmol/l felett maradt, akkor megállapítható, hogy a kismamának nem jó a cukortűrő-képessége, cukoranyagcsere zavara van – ez esetben speciális diéta megkezdése szükséges. Ennek betartása nagyon fontos, a terhességi cukorbetegség következtében ugyanis a kihordás alatt felléphetnek olyan fejlődési rendellenességek, mint lepényelégtelenség, túlsúly a babánál, vagy az inzulinháztartás zavara a magzatnál.
„A diagnózis után meghatározzuk, milyen mértékű legyen a diéta, és természetesen abban is segítünk, hogy miként lehet az adott szénhidráthatárokon belül maradni – magyarázza a doktornő. – Az étrendet minden esetben egyénre szabjuk. Aki nem tartja a diétát, annak a túlzott cukorkínálat miatt a magzatja túlnövekedhet, és ha a baba nem fér el, fennáll egy méreteiben megfelelő, ám fejletlen csecsemő korai megszülésének veszélye. Ugyanakkor a teljes szénhidrátmegvonás sem megoldás, mert az energia nélkül hagyná a szervezetet.”
Dr. Almássy Zsuzsanna diabetológus
A kontroll ezután is folyamatos marad, és ha az étkezés utáni vércukor vizsgálatok azt mutatják ki, hogy a diéta nem hatékony, akkor az anyuka inzulinkezelésre szorul. Ilyenkor gyorshatású inzulint kell az étkezések előtt beadni, amelyet legfeljebb négy óra múlva meg kell ismételni. Az inzulinpótlásra azért van szükség, mert a terhesség alatt semmilyen vércukor-szabályozó gyógyszer nem szedhető. A kívülről alkalmazott inzulin megakadályozza, hogy a magzat saját inzulintermelését indítsa el, így előzhető meg a túlnövekedés és az újszülött kori súlyosan alacsony vércukorszint.
Rizikófaktorok, amik elősegíthetik a terhességi cukorbetegség kialakulását:
- 25 éves kor fölötti terhesség
- cukorbeteg a közeli hozzátartozók között
- túlsúly, különösen, ha a testtömeg-index (BMI) 30-nál magasabb
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- glükóz intolerancia vagy egyéb cukorbetegség kockázatát növelő egészségügyi kondíció
- magas vérnyomás, depresszió és autoimmun betegségekre felírt gyógyszerek szedése
- ha volt terhességi cukorbetegsége korábban
- ha túlsúlyos babát hordott ki korábban
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.