Menü

Mozgás időskorban: jobban kell, mint egy falat kenyér

Az idősekkel foglalkozó cikksorozatunk keretében az e heti témánk a testmozgás fontossága. Hogyan és miként mozogjon a bölcs generáció? Mozogjon-e egyáltalán, vagy tud-e mozogni? Nos, érthető, ha érettebb korban úgy gondoljuk, a sport a fiataloknak való, és a mi testünk már fáradékonyabb. Nem is kell ugyanúgy sportolni, mint az előző korosztálynak, de a mozgás kulcsfontosságú a jó életminőséghez.

A felmérések szerint a 60 év felettiek nagyon kis százaléka végez valamilyen rendszeres testmozgást. Leginkább azokra jellemző, hogy mégis aktívak, akik fiatalbb korukban, és egész életükön át sportoltak, vagy akik kertészkedni szeretnek, esetleg jellemzően fiatalosak külső és belső jellemvonásaikat tekintve is. Az adatok azért elszomorítóak, mert nagyon nagy szükség lenne valamilyen aktív tevékenységre ebben az életkorban is. Felsoroljuk, hogy miért:

- Nem csak hogy jótékony hatással van az egészségre, de sok orvosi kezelést és gyógyszert is helyettesíteni tud a rendszer testmozgás.
- Fiatalon tart - ez nem csak egy bolondos és divatos szlogen. Természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy 20 évesek leszünk tőle, hanem hogy a testfelépítésünk és az egészségünk változik tőle oly módon, hogy sokat letagadhatunk a korunkból általa.
- Pozitív hatással van a lélekre: számos kutatás igazolta a testmozgás és a lelki egészség, valamint hangulat kapcsolatát. Nem csak a szignifikált sportolás, hanem bármilyen testmozgás alkalmas a hangulat javítására. Ráadásul a friss gondolatok, ötletek, a memória frissen tartása is mind-mind alátámasztják a fontosságát.
- Az időskori szomorúság, esetleg depresszió fontos okai közé tartozik, hogy sokan vagyunk gondolatban a múltban, de a jelen nem foglalkoztat, vagy nem tölt el örömmel, jövőbeli terveket pedig már nem szövögetünk. A mozgás segít abban, hogy jelen legyünk a pillanatban, és ne csak a múlton merengjünk. Arról nem is beszélve, hogy sok mozgásforma a szociális kapcsolatainkra is jó hatással lehet.

S vajon mit is jelent az a "nem szignifikált sportolás"? Sok idősebb korú embert megijeszt, hogy valamilyen konkrét sporttevékenységet űzzön. "Nekem ebben az életkorban már nincs kedvem ugra-bugrálni, és az egészségi állapotom sem teszi ezt lehetővé. Az ilyesmit meghagyom a fiataloknak." - hangzik a leggyakoribb válasz. Ezzel nincs is probléma, hiszen rengeteg olyan típusú testmozgás létezik, amely nem "ugrabugra", és kímélő mozgásnak minősül. Már az is sokat jelent, ha valaki rendszeresen sétál, kertészkedik, takarít, nordic walking-ozik (síbotokhoz hasonlítható eszközzel végzett aktív séta), túrázik (ez nem jelent teljesítménytúrát).

De rengeteg olyan mozgási ág is létezik, amely ajánlott az érett korosztály számára. Például kímélő gerinctornák, callanetics, vagy a jóga bizonyos ágai a számukra is alkalmasak. Az Anamé nevével fémjelzett Kundalini Program egy olyan mozgásforma, amelyet Balázs Valéria Anamé olyan betegen fejlesztett ki, amikor gyakorlatilag csak a légzéssel tudott gyógyulni. Ebből a súlyosan beteg kiindulópontból tehát olyan mozgásformát alakított ki, amely nehéz egészségügyi állapotban is segít, sőt gyógyít. Érdemes keresgélni a lehetőségeket a testi és lelki egészségünk érdekében!

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.