Menü

Mindennapi ingázás? Csak tudatosan!

A mindennapi ingázás negatívan befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális egészségünket. A nem aktív ingázók – tehát akik nem sétálnak vagy kerékpároznak reggel munkába menet – megtapasztalhatják az ingázás káros hatásait.

Egy kutatás szerint ez a jelenség emelheti annak mértékét, hogy mennyi egészségtelen ételt fogyasztunk, befolyásolhatja a mentális egészségünket, növelheti a vérnyomásunkat. Napjainkban ez egy nagyon fontos probléma, hiszen egyre több ember kényszerül ingázni az otthona és a munkahelye között nap mint nap. A helyzet nemcsak az étkezési szokásainkat befolyásolja, hanem ezáltal kevesebb szabadidő is áll rendelkezésünkre, hogy aktív, egészséges életet vezethessünk. A kutatás során vizsgált ingázó emberek egészségi státusza, boldogság- és elégedettség szintje alacsonyabb volt a többiekénél. Ezek az emberek gyakrabban látogatták a háziorvosukat is. A vizsgált emberek 55%-a érezte magát stresszesnek a napi kötelező utazás eredményeként, és 41%-uk beismerte, hogy kevésbé aktív fizikailag is. A résztvevők átlagosan 767 kalóriával többet vettek magukhoz hetente – ez nagyjából 3 Big Mac-nek felel meg -, és 33%-kal többet nassoltak.

A vizsgálat során kiderítették, milyen tényezők befolyásolták az egészségi állapotot:
- a napi utazás hossza
- kényelmetlen hőmérséklet
- antiszociális viselkedés
- túlzsúfoltság
- járatkésések.

A legjobb lenne, ha az ingázók mindenhol igénybe vennék az aktív közlekedés eszközeit (séta, kerékpár), ahol csak lehetséges, így képessé válnának arra, hogy a fizikai aktivitást beépítsék a mindennapi rutinjukba. A legkényelmesebb nyilvánvalóan az lenne, ha otthoni környezetből tudnánk dolgozni, vagy ha rugalmas lenne a munkaidőnk, hiszen így egy kényelmes rendszert alakíthatnánk ki magunknak. Ezt azonban még nem mindenki, és nem mindenhol tehetik meg. A kényelmesebb utazás és az egészségesebb élet érdekében azonban a közlekedési szolgáltatók is tehetnek valamit, például a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari egységek színvonalát növelhetnék. Ez segíthetne abban, hogy az emberek ne vegyenek extra kalóriákat magukhoz. Nyilván sokkal kényelmesebb lenne, ha a tömegközlekedési eszközök nagyobbak lennének, illetve gyakrabban járnának. Bizonyos esetekben el kellene gondolkodni az első osztályú férőhelyek megszüntetésén, vagy legalább csökkentésén, hiszen a hétköznapi rohanás során nagyon kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást.

Van néhány lépés, amit mi, mindennapi ingázók megtehetünk annak érdekében, hogy a saját fitnesz programunkat a hétköznapokba beépítsük:

~ Leszállhatunk egy megállóval hamarabb, hogy a maradék utat gyalog tegyük meg
~ Ha parkolni kell, parkoljunk az irodától távolabb, és sétáljunk
~ A projekttervet egy séta közben is átbeszélhetjük a munkatársainkkal
~ Álljunk fel, míg telefonálunk!
~ Ahelyett, hogy felhívnánk egy munkatársunkat, álljunk fel, és menjünk át hozzá a másik irodába!
~ Lépcsőzzünk a lift használata helyett! Ha a tizedikre kell mennünk, szálljunk ki néhány emelettel hamarabb, és használjuk onnan felfelé a lépcsőt!
~ Sétáljunk a mozgólépcsőn is!
~ Ebédidő alatt tegyünk egy rövid sétát – esetleg hordjunk magunkkal egy lépésszámlálót is!

Utazás közben pedig hallgassunk valamit – például töltsünk le valami hanganyagot az internetről! Ez elvonja a figyelmünket is, és a stressz szintjét is csökkenti.

Forrás: www.nhs.uk

Mit árul el rólunk a vércsoportunk?

Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.

Kicsoda az, aki „workaholic”?

A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.

Jössz a piacra?

A vásárok és piacok a régi idők emberei számára szinte ünnepnapok voltak. Az idő, amikor nemcsak beszerezték a különlegesebb termékeiket vagy használati cikkeiket, hanem találkoztak egymással, szórakoztak és egy kicsit „világot” láttak.

Mi az a CBD és miért hasznos számunkra?

Sokaknak már ismerős lehet a CBD, sokszor hallunk ilyen hatóanyagú étrend-kiegészítőkről. Van, aki nyugtató hatása miatt olvasott róla, de akár depresszió kezelésénél is megemlítik. Ugyanez igaz a hírére is. Nagyon megoszlanak a vélemények róla, ezért érdemes tisztázni mi is ez és mire való.