A te határod hol van?
A komfortzóna egy olyan biztonságos környezetet jelent, melyben kockázat és szorongás nélkül, magabiztosan dönthetünk és cselekedhetünk. Látszólag csupa pozitív funkcióval bír, ugyanakkor komoly akadály is lehet életünkben.
A komfortzóna egyfajta ősi ösztön működésének eredménye, alapja a biztonságra törekvés. De a komfort igénye egyben a változás, változtatás akadálya is lehet. Komfortzónája mindenkinek van, persze a határok nagyon változatos mintázatot mutatnak.
A változás, és változtatás nélkül pedig nincs fejlődés, ezért fontos megismerni saját komfortzónánk határait. Sok minden tartozik a komfortzónához, nem kell extrém dolgokat bevállalnunk ahhoz, hogy veszegetni kezdjük a határainkat. Idetartoznak a különböző szokásaink, hogy mit hogyan, mikor csinálunk. Bár apró dolgokról van szó, néha nem árt változtatni rajtuk, hiszen könnyen a szokás hatalma alá kerülhetünk. Ami szintén arra utal, hogy a megszokottság biztonsága is veszélyes lehet, csak egészen más módon.
Fontos lépés határaink felismerése, ezt követően pedig már tudatosabban tehetünk a fejlődésünk érdekébe. Ahhoz hogy személyiségünk fejlődjön, kevésbé ismerős terepen kell helytállnunk. Ez persze történhet kényszerből, vagy tudatos elhatározásból. Ha a félelem ellenére átlépjük határainkat, az mindenképpen segíti fejlődésünket.
Természetes, hogy az ismeretlen helyzetek, feladatok szorongással töltenek el minket. De pont az ilyen helyzetek megoldásával növelhetjük önbizalmunkat, az én hatóerejét.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.