Menü

Döntési nehézségek – mit tegyünk, hogy megtaláljuk a helyes utat?

Mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor döntenünk kellett két, vagy több lehetőség közül. Jobbra, vagy balra? Vele, vagy nélküle? Igen, vagy nem? Elfogadjam, vagy sem? Ésatöbbi. Ha komoly dologról van szó, akkor a döntéshelyzet, döntéskényszer akár gyötrő is lehet, és hosszantartó stresszt okozhat. Mit tehetünk azért, hogy könnyebben tudjunk dönteni, és az őrlődés helyett hatékony stratégiánk legyen döntéshelyzetben? Most induló cikksorozatunk a segítségére lehet!

Ha az életünket jelentősen befolyásoló kérdésről van szó, vagy olyan dologról, ami fontos a számunkra, akkor érezzük csak igazán a döntéseink súlyát. Várjuk, hátha megjön a helyes válasz, gondolkozunk, „agyalunk”… Ez idő alatt pedig adott esetben szenvedünk attól, hogy nem tudjuk, merre is induljunk el. Tippjeink segítségével Ön is konstruktív lépéseket tehet azért, hogy választani tudjon!

1. Aludj rá egyet és figyelj oda
A klasszikus módszer, amit már nagyanyáink is javasolni szoktak, hogy ha valami aznap nem megy, akkor várjunk másnapig, azaz aludjunk rá egyet. Persze egy igazán nehéz döntési helyzetet ez ritkán old meg, bár tény, hogy ez is működhet. Alvás közben ugyanis „átrendeződnek” a gondolataink, az álmaink pedig segítenek bennünket az események, gondolatok rendezésében, még akkor is, ha nem emlékszünk konkrétan az éjszakai álmunkra. Ami nagyon fontos, hogy elalvás előtt, valamint ébredés után sokkal intuitívabbak vagyunk, azaz jobban működnek a megérzéseink. Ebben a stádiumban gyakorlatilag meditatív állapotban van az agy, amikor sokkal jobban rá tudunk hangolódni a megérzéseinkre. Így érdemes rá tudatosan odafigyelni, hogy ebben az állapotban milyen gondolatok, gondolatfoszlányok „úsznak be” az agyunkba, mert több támpontot adhatnak, mint a napközbeni, reálisnak hitt gondolatok.

2. Írj! Naplót, blogot, táblázatot, feljegyzést…
Bizonyított tény, hogy az írás hatékony agyi funkciókat indít be. A kézírás megmozgatja a jobb agyféltekét, és segít bennünket az analóg gondolkodásban, de maga az írás is terápiás hatású: elősegíti a gondolataink rendezését. Kutatások szerint ha leírjuk a problémáinkat, kérdéseinket, azzal már 50%-ban meg is oldottuk, feloldottuk azokat! Ez döbbenetes arány, ugye? A hatás persze nem biztos, hogy azonnali, de bizony hosszú távon a segítségünkre lehet. Döntéshelyzetben megtehetjük, hogy mindegyik választási lehetőség érveit és ellenérveit felsoroljuk, és összehasonlítjuk azokat. A kevésbé analitikus gondolkodásúak számára viszont hatékonyabb lehet, ha egyszerűen csak napló-szerűen rendszeresen leírják, hogy mi foglalkoztatja őket. Ezeket az írásokat érdemes is visszaolvasni néhány nap, hét múlva, mintegy visszajelzésként. Továbbá fogjunk egy papírt, és fogalmazzuk meg, hogy hogyan képzeljük el magunkat a döntés után. Ne az eredményre, hanem az érzésre összpontosítsunk. Állítsunk fel általános célokat, amik a döntéshez kapcsolódóak, de túlmutatnak azon. Például ha döntenünk kell, hogy befektetjük-e a pénzünket a barátunkkal közös vállalkozásba, akkor képzeljük el és írjuk le, hogy milyen anyagi helyzetben szeretnénk lenni jövőre, valamint öt év múlva, milyen kapcsolatot szeretnénk ápolni a vállalkozni kívánó barátunkkal. Ezek a döntésen túlmutató vágyak akár rövid távon, de inkább hosszú távon segíthetnek minket a döntésben. 

Jövő héten, cikksorozatunk következő részében további tippeket kaphat ahhoz, hogy döntési helyzetét könnyebbé tegye. Tartson velünk továbbra is!

Fotó:
Pixabay.com

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.