Döntési nehézségek – mit tegyünk, hogy megtaláljuk a helyes utat?
- Dátum: 2015.07.12., 18:18
- Ábrahám Adrienn
- alvás, blog, döntés, döntéshelyzet, döntéskényszer, gyötrődés, intuíció, írás, jövő, kézírás, meditatív állapot, megérzés, napló, naplóírás, őrlődés, stressz, vágy
Mindannyian kerültünk már olyan élethelyzetbe, amikor döntenünk kellett két, vagy több lehetőség közül. Jobbra, vagy balra? Vele, vagy nélküle? Igen, vagy nem? Elfogadjam, vagy sem? Ésatöbbi. Ha komoly dologról van szó, akkor a döntéshelyzet, döntéskényszer akár gyötrő is lehet, és hosszantartó stresszt okozhat. Mit tehetünk azért, hogy könnyebben tudjunk dönteni, és az őrlődés helyett hatékony stratégiánk legyen döntéshelyzetben? Most induló cikksorozatunk a segítségére lehet!
Ha az életünket jelentősen befolyásoló kérdésről van szó, vagy olyan dologról, ami fontos a számunkra, akkor érezzük csak igazán a döntéseink súlyát. Várjuk, hátha megjön a helyes válasz, gondolkozunk, „agyalunk”… Ez idő alatt pedig adott esetben szenvedünk attól, hogy nem tudjuk, merre is induljunk el. Tippjeink segítségével Ön is konstruktív lépéseket tehet azért, hogy választani tudjon!
1. Aludj rá egyet és figyelj oda
A klasszikus módszer, amit már nagyanyáink is javasolni szoktak, hogy ha valami aznap nem megy, akkor várjunk másnapig, azaz aludjunk rá egyet. Persze egy igazán nehéz döntési helyzetet ez ritkán old meg, bár tény, hogy ez is működhet. Alvás közben ugyanis „átrendeződnek” a gondolataink, az álmaink pedig segítenek bennünket az események, gondolatok rendezésében, még akkor is, ha nem emlékszünk konkrétan az éjszakai álmunkra. Ami nagyon fontos, hogy elalvás előtt, valamint ébredés után sokkal intuitívabbak vagyunk, azaz jobban működnek a megérzéseink. Ebben a stádiumban gyakorlatilag meditatív állapotban van az agy, amikor sokkal jobban rá tudunk hangolódni a megérzéseinkre. Így érdemes rá tudatosan odafigyelni, hogy ebben az állapotban milyen gondolatok, gondolatfoszlányok „úsznak be” az agyunkba, mert több támpontot adhatnak, mint a napközbeni, reálisnak hitt gondolatok.

2. Írj! Naplót, blogot, táblázatot, feljegyzést…
Bizonyított tény, hogy az írás hatékony agyi funkciókat indít be. A kézírás megmozgatja a jobb agyféltekét, és segít bennünket az analóg gondolkodásban, de maga az írás is terápiás hatású: elősegíti a gondolataink rendezését. Kutatások szerint ha leírjuk a problémáinkat, kérdéseinket, azzal már 50%-ban meg is oldottuk, feloldottuk azokat! Ez döbbenetes arány, ugye? A hatás persze nem biztos, hogy azonnali, de bizony hosszú távon a segítségünkre lehet. Döntéshelyzetben megtehetjük, hogy mindegyik választási lehetőség érveit és ellenérveit felsoroljuk, és összehasonlítjuk azokat. A kevésbé analitikus gondolkodásúak számára viszont hatékonyabb lehet, ha egyszerűen csak napló-szerűen rendszeresen leírják, hogy mi foglalkoztatja őket. Ezeket az írásokat érdemes is visszaolvasni néhány nap, hét múlva, mintegy visszajelzésként. Továbbá fogjunk egy papírt, és fogalmazzuk meg, hogy hogyan képzeljük el magunkat a döntés után. Ne az eredményre, hanem az érzésre összpontosítsunk. Állítsunk fel általános célokat, amik a döntéshez kapcsolódóak, de túlmutatnak azon. Például ha döntenünk kell, hogy befektetjük-e a pénzünket a barátunkkal közös vállalkozásba, akkor képzeljük el és írjuk le, hogy milyen anyagi helyzetben szeretnénk lenni jövőre, valamint öt év múlva, milyen kapcsolatot szeretnénk ápolni a vállalkozni kívánó barátunkkal. Ezek a döntésen túlmutató vágyak akár rövid távon, de inkább hosszú távon segíthetnek minket a döntésben.
Jövő héten, cikksorozatunk következő részében további tippeket kaphat ahhoz, hogy döntési helyzetét könnyebbé tegye. Tartson velünk továbbra is!
Fotó:
Pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.