Juthat-e elegendő fehérjéhez a vegetáriánus?
- Dátum: 2015.05.08., 08:38
- baromfi, étrend, fehérje, fehérjebevitel, fehérjeforrás, fehérjepor, hal, hús, Kalóriabázis, lakto, növényi eredetű ételek, nyersétel, ovo, szemivegetáriánus, tej, tojás, vega, vegán, vegetáriánus
Hús, vagy sem? – ez itt a kérdés. A vegetáriánusok határozottan állítják, hogy az étkezésük egészséges, a húsmentes táplálkozást nem pártolók viszont meg vannak róla győződve, hogy nem lehet elegendő fehérjét bevinni a vega táplálkozás során.
Tény és való, hogy a fő fehérjeforrásunkat a húsételek jelentik. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy a legegyszerűbben hozzáférhető, és a leghétköznapibb fehérjeforrást… Viszont kis odafigyeléssel nagyon sok más ételből is értékes fehérjékhez juthatunk. Arról nem is beszélve, hogy a vegetáriánus táplálkozásnak sokféle irányzata van, és ez kardinális kérdés a fehérjék szempontjából.
A szemivegetáriánus fogyaszt halat, sőt alkalmanként baromfihúst is; a lakto-ovo vegetáriánus a tejtermékeket és a tojást is beengedi az étrendjébe (van, aki csak az egyiket, vagy a másikat, eszerint lehet csak lakto és csak ovo vegetáriánus), a vegánok kizárólag növényi eredetű ételeket esznek, továbbá van, aki csak nyersételeket fogyaszt.
Nyilvánvalóan aki csak növényi eredetű ételt eszik (azaz vegán), annak nehezebb megoldania a megfelelő fehérjebevitelt. De természetesen semmi sem lehetetlen: megfelelő odafigyeléssel, és az étrend szakszerű összeállításával minden megoldható!
A vegetáriánusok legfontosabb fehérjeforrásai a bab, a lencse, a borsó, a különböző magvak, a szejtán (azaz a búzahús), a zab és a teljes kiőrlésű gabonák. Ezen túl még megoldás lehet a különböző fehérjeporok fogyasztása azoknak, akik nem zárkóznak el tőle. Ettől nem kell megijedni: sokan az edzéshez használt „koksszal” azonosítják, pedig erről szó sincs. Vannak speciális fehérjeporok vegetáriánusok részére, amik nem tejből készülnek.
A megfelelő fehérjebevitelt ellenőrizhetjük a már sokat emlegetett Kalóriabázis elnevezésű weboldal segítségével. Nem csak azoknak válik a hasznára, akik fogyókúrázni szeretnének, itt ugyanis figyelhetjük az étkezésünk fehérje, zsír- és szénhidrát arányának megfelelőségét.
A vegetáriánus táplálkozásról szóló cikksorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy ajánlott-e, vagy sem a gyerekeknek a vega étkezés.
Fotó:
Pixabay.com
A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.