Juthat-e elegendő fehérjéhez a vegetáriánus?
- Dátum: 2015.05.08., 08:38
- baromfi, étrend, fehérje, fehérjebevitel, fehérjeforrás, fehérjepor, hal, hús, Kalóriabázis, lakto, növényi eredetű ételek, nyersétel, ovo, szemivegetáriánus, tej, tojás, vega, vegán, vegetáriánus
Hús, vagy sem? – ez itt a kérdés. A vegetáriánusok határozottan állítják, hogy az étkezésük egészséges, a húsmentes táplálkozást nem pártolók viszont meg vannak róla győződve, hogy nem lehet elegendő fehérjét bevinni a vega táplálkozás során.
Tény és való, hogy a fő fehérjeforrásunkat a húsételek jelentik. Vagy mondjuk inkább úgy, hogy a legegyszerűbben hozzáférhető, és a leghétköznapibb fehérjeforrást… Viszont kis odafigyeléssel nagyon sok más ételből is értékes fehérjékhez juthatunk. Arról nem is beszélve, hogy a vegetáriánus táplálkozásnak sokféle irányzata van, és ez kardinális kérdés a fehérjék szempontjából.
A szemivegetáriánus fogyaszt halat, sőt alkalmanként baromfihúst is; a lakto-ovo vegetáriánus a tejtermékeket és a tojást is beengedi az étrendjébe (van, aki csak az egyiket, vagy a másikat, eszerint lehet csak lakto és csak ovo vegetáriánus), a vegánok kizárólag növényi eredetű ételeket esznek, továbbá van, aki csak nyersételeket fogyaszt.

Nyilvánvalóan aki csak növényi eredetű ételt eszik (azaz vegán), annak nehezebb megoldania a megfelelő fehérjebevitelt. De természetesen semmi sem lehetetlen: megfelelő odafigyeléssel, és az étrend szakszerű összeállításával minden megoldható!
A vegetáriánusok legfontosabb fehérjeforrásai a bab, a lencse, a borsó, a különböző magvak, a szejtán (azaz a búzahús), a zab és a teljes kiőrlésű gabonák. Ezen túl még megoldás lehet a különböző fehérjeporok fogyasztása azoknak, akik nem zárkóznak el tőle. Ettől nem kell megijedni: sokan az edzéshez használt „koksszal” azonosítják, pedig erről szó sincs. Vannak speciális fehérjeporok vegetáriánusok részére, amik nem tejből készülnek.
A megfelelő fehérjebevitelt ellenőrizhetjük a már sokat emlegetett Kalóriabázis elnevezésű weboldal segítségével. Nem csak azoknak válik a hasznára, akik fogyókúrázni szeretnének, itt ugyanis figyelhetjük az étkezésünk fehérje, zsír- és szénhidrát arányának megfelelőségét.
A vegetáriánus táplálkozásról szóló cikksorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy ajánlott-e, vagy sem a gyerekeknek a vega étkezés.
Fotó:
Pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.