Valódi Egységünk felidézése – Közösségi találkozó Szegeden

Kinyílt világunkban vallások, spirituális csoportok bármelyikét megismerhetjük és szabadon csatlakozhatunk hozzájuk. S bár ezek látszólag különböznek, meg lehet találni bennük az egységes lényeget: ez a teljességre való törekvés, és a szeretet. Az Egység-találkozóra nézőponttól függetlenül érkezhetett bárki, hogy kapcsolódjon a Szegeden formálódó közösséghez.

Vajon milyennek látjuk a világot? Szeretettelinek és békésnek, ahol jelen van a jó és a tanulási, fejlődési lehetőség, vagy ellenkezőleg: a rosszat vesszük észre és úgy véljük, negatívak az emberek? Mindkettő igaz lehet, csak saját nézőpontunk kérdése. Aki a jót látja, azt is kapja vissza, és fordítva. Világod igazolni fogja világképedet. Az Egység-találkozón azért gyűltek össze a résztvevők, hogy közösen együtt lehessenek és megismerjék egymás nézőpontját, de a különbözőségek helyett az összefogásra és az összefonódásra irányítsák figyelmüket.

A híradókban azt hallhatjuk, hogy a vallási- és nézőpont különbségek miatt háborúk dúlnak, mert nem fogadják el egymást az emberek. Mindeközben pedig jelen van ennek az ellenkezője is, méghozzá a saját hétköznapjainkban (még ha nem is mondják be a hírekben): az emberek igenis szeretettel fordulnak afelé, aki valamiért más, mint ők. Természetes is, hogy így van, hisz mindannyian mások vagyunk. Nincs olyan ember, aki az őszinte valójában megfelelne minden társadalmi normának (hiszen az elvárások csoportonként ellent is mondanak egymásnak) de a világunk éppen ettől a sokféleségtől színes. Az egységre való törekvés természetesen nem új keletű, és nem most ismerjük fel először, hogy mennyivel többek lehetünk általa. Tudta például, hogy a nemzetek legalább 20%-ának olyan mottója van, amelyben szerepel az „egység” szó?

Az Egység-találkozó életre hívója Vándor Dávid, aki egységépítő küldetése során öt közösséget kért fel bemutatkozásra Szegeden. Az összejövetelt a szegedi Petőfi Művelődési Házban tartották. Nem csak az öt lelkiséggel és tudatossággal foglalkozó csoport vezetői, tagjai szólaltak meg, hanem bárki jelentkezhetett, aki valamilyen közösségre, vagy szeretetteli, építő időtöltésre kívánta felhívni a figyelmet. Jelen voltak más városokból is a hasonló kezdeményezések képviselői.

A bemutatkozások után közös meditáció, beszélgetés, éneklés és tánc jelentette a program részét. Tapintható volt a szeretet. Emlékeznek az Igazából szerelem című film reptéri jelenetére? Itt ugyanez a hangulat volt tapasztalható, mint a filmben felvett képsorokban: mindenki öleléssel, barátsággal, őszinte örömmel köszöntötte egymást, és ebben a közegben töltött együtt gyorsan elrepülő öt órát.

A szervezők természetesen tovább folytatják munkájukat, sorra élesztve fel az Egységre hívó lámpások fényét szerte Magyarország városaiban. Hasonló programok szerveződtek Debrecenben, Budapesten, s újabb városokra kerül sor még ebben az évben a helyi csoportok bevonásával.

 Így is lehet: egy az egyben, szeretetben…