Valóban annyira egészségtelen a mikrós pattogatott kukorica?
- Dátum: 2015.04.23., 20:03
- diacetil, édes tejsavópor, élesztőgomba, kenyérsütés, mikró, mikróhullámú sütő, pattogatott kukorica, popcorn, tüdőkárosodás, vaj, vajaroma
Már hosszú évek óta olvasható a különböző internetes magazinokban, hogy a mikrós pattogatott kukorica vajaromája olyan tüdőkárosító anyagot tartalmaz, amelynek gőzét belélegezve gyógyíthatatlan tüdőproblémával kerülhetünk szembe. Vajon jelen állás szerint mennyi a valóságalapja ennek a hírnek? Szerencsére nem sok.
A botrány akkor robbant, amikor nem csak amerikai popcorn gyár munkásai betegedtek meg, hanem egy pattogatott kukorica-függő fogyasztó is, aki legalább napi két csomaggal fogyasztott a rágcsálnivalóból. Kiderült, hogy a diacetil nevű anyag gőzének belélegzése okozza a súlyos tüdőbajt, amely gyógyíthatatlan, és csak a tüdőátültetés lehet a megoldás. A diacetilt ezen kívül még a margarinok készítéséhez használták. Tudni kell egyébként, hogy Magyarországon a diacetil használata nem engedélyezett. Az eset után áttértek egy másik anyagra, a PD-re (hivatalos nevén 2,3 pentanedion). Egy patkányokon végzett kísérlet azonban kimutatta, hogy ez az anyag semmivel sem veszélytelenebb az elődjénél, és ugyanúgy hörgőgyulladást okoz, valamint ennek előzményeként megsérti a légzőszervek hámrétegeit.
És hogy mi a jelen állás? A hazánkban forgalomban lévő mikrósütőben elkészíthető pattogatott kukoricák vajaromája növényi olajból, valamint édes tejsavóporból áll. Az édes tejsavópor egyébként külön is kapható bioboltokban és hasonló üzletekben, mivel ezt kenyérsütéshez használják abból a célból, hogy hatékonyabbá tegye az élesztőgombák működését. Sőt, italt is készítenek belőle, amely segíti az emésztést és tisztítja a beleket.
Ez alapján arra lehet következtetni, hogy már teljesen más összetevővel készül a mikrós popcorn, és egyáltalán nem kell tőle megijedni. Persze a legjobb megoldás a házilag elkészített pattogatott kukorica, arról nem is beszélve, hogy nem árt kordában tartani a rágcsálnivalók fogyasztását. De azért rettegnünk nem kell tőle, hogy tüdőkárosodást szenvedhetünk ettől a terméktől.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.