Menü

Nagy a tét síelés közben

  • Dátum: 2015.03.04., 14:16

A síelés remek dolog, de aki már csúszott egyszer is, tisztában van vele, hogy a biztonság egyáltalán nem játék a lejtőkön.

Nyugodtan, mindjárt az elején megmondhatjuk a frankót: síelés közben durva, súlyos, akár életveszélyes sérülést is lehet szenvedni. Nem beszélve arról, hogy számos kisebbet is, ami amellett, hogy kellemetlen, simán elronthat egy jó kis telelést/sítábort.

Mint minden sportágnál, a síelésnél is fontos a bemelegítés, ráadásul itt még komolyabb szerepe van a mozgás előtti tevékenységnek. Egyrészt azért, mert a hideg környezetben izmaink nehezebben lendülnek munkába, másfelől azért, mert szervezetünk és testünk komoly terhelésnek van kitéve.

Az izmok mellett a szalagok és az inak is nagy munkát végeznek síelés közben, ezért fokozottan oda kell figyelni arra, hogy a lehető legjobb állapotban kezdjük el a sportot. Illetve arra, hogy annyit és úgy síeljünk, amennyit egészségi állapotunk, állóképességünk megenged.

Apró sérülések, problémák (kezdve a leégéstől, vagy az apróbb rándulásoktól, ficamtól, izomláztól) bármikor előjöhetnek a havas lejtőkön, ám a komolyabb gondok eredője maga a sebesség. Fontos, hogy mindenki annyit menjen, amennyit biztonságosan tud, illetve a megfelelő védőfelszerelésekről se feledkezzünk meg. A sisak, a kesztyű, valamint réteges, puha, kényelmes öltözet alapfelszereltség, a nap és síszemüveg közül pedig választani kell, hogy melyikre van éppen szükség.

A technika megfelelő elsajátítása a szórakozás fokozása mellett a biztonság szempontjából is fontos, illetve maga a síléc és bakancs milyenségére/állapotára is oda kell figyelni.

A síelés speciális abból a szempontból, hogy nem csak magunkra kell figyeljünk, és – főképp főszezonban – jó, ha hátul is van szemünk. Utóbbi persze csak képletesen értendő. A sípályákon vannak írt és íratlan szabályok, persze ezeket nem mindenki tartja be, de jól meghatározzák, hogyan kell viselkednünk. A felülről jövőnek kell figyelni a többiekre, de ha megállunk, vagy lassítunk, nekünk kell „elsőbbséget” adnunk a mozgásban lévőknek. Az előzésnél fontos, hogy megfelelő távolságot tartsunk.

Fotó:
pixabay.com

Hogyan legyen sikeres egy januári diéta?

Ha valaha tettél már újévi fogadalmat, akkor egész biztosan felkerült a listádra az életmódváltás. Többségünk jellemző módon diétázni, fogyni szeretne, de az ünnep utáni időszak a lehető legrosszabb az új étrend bevezetésére. Az alábbi cikkből azt tudhatjuk meg, hogy hogyan lehet mégis sikeres egy év eleji fogyókúra.

Milyen vitaminokat szedjünk télen?

Télen különösen fontos odafigyelni, hogy a szervezetünk elegendő vitaminhoz jusson. Azonban melyiket és mikor vegyük be? Lehet reggeli előtt vagy szigorúan csak étkezés után? És mi a helyzet akkor, ha más gyógyszereket is szedünk?

Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?

Mindenkivel megtörtént már, hogy elfelejtett felhasználni egy gyors lejáratú alapanyagot, vagy akár egy kis maradék ebéd vasárnapról ott maradt a hűtő sarkában, és kidobásra lett ítélve. Az élelmiszer – pazarlás egy globális probléma, ami ellen akár mi magunk is tehetünk, ha odafigyelünk néhány dologra a háztartásunkban.

A visszahízás okai

A fogyókúrázók klasszikus, 22-es csapdája előbb-utóbb minden fogyni vágyót utolér. A jelenség maga arra utal, hogy a diétázók eleinte gyors fogyásnak indulnak, majd - a fogyókúra abbahagyását követően - visszatérnek eredeti súlyukhoz. (Vagy rosszabb esetben akár plusz kilókkal is gyarapodhatnak.)

Jelek, hogy nem mozogsz eleget

Mozogsz eleget a hétköznapokban? Mikor néztél rá utoljára a telefon lépésszámlálójára? Meglepetten tapasztalhatod, hogy akár még a néhány ezer lépést sem éri el a napi teljesítményed, nemhogy a szakemberek által javasolt minimum 10 ezer lépést. Mi a helyzet a testmozgással? Van olyan edzésforma, amit szívesen végzel?