Menü

Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?

Az élelmiszer – pazarlás a fejlett országok egyik legsúlyosabb problémája, melyet azonban egyén szinten sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni a mindennapjaink során. Miközben a hozzánk hasonló, gazdaságilag fejlett országokban évente több millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, más régiókban rengetegen még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez. Az etikai problémákon kívül ez a fajta pazarlás komoly környezeti károkat is jelent a bolygónk számára.

A kidobott élelmiszerekkel együtt az előállításukhoz felhasznált víz, energia, szállítási költség és munkaerő is kárba vész, abba pedig elég csak belegondolnunk, hogy néhány egzotikus gyümölcs szállítása mennyi káros anyag kibocsájtásával jár, csak hogy aztán a kukába végezze. A hosszú távú károk mellett a pénztárcánk sem örül neki, hogyha megromlanak az akár még fel nem használt élelmiszerek a háztartásunkban.

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az impulzív vásárlás. Ennek következményeképpen olyan dolgok kerülhetnek a kosarunkba, amiket nem tudunk mihez felhasználni, esetleg túl sok romlandó alapanyagot vásárlunk, melyek aztán eltűnnek a hűtő alján, vagy nem kerülnek időben felhasználásra. Ugyanilyen problémákat okozhat a helytelen tárolás, illetve a lejárati dátumok téves értelmezése is. Néhány tudatos lépéssel azonban könnyedén csökkenthetjük a kidobott ételek mennyiségét, és egyúttal javíthatjuk az életminőségünket is, sőt, nem kell, hogy többet lelkiismeretfurdalásunk legyen az elpazarolt finom falatok miatt.

A tudatos vásárlás első lépése a szervezés. Érdemes alaposan átgondolni, hogy mire van szükségünk a háztartásban, bevásárlólistát készíteni és csak ezután elindulni a boltokba. Érdemes lehet egy külön jegyzetet, vagy akár erre kitalált alkalmazást fenntartani a telefonunkban így, ha valami elfogy rögtön fel tudjuk írni magunknak. Aki szeretné igazán profivá változtatni ezt a rutint, az akár egy heti menüt is elkészíthet, így biztosan nem vesz felesleges hozzávalókat.

Érdemes kisebb kiszerelésben vásárolni, még akkor is, ha esetleg a nagyobb adag akciós. Míg húsok eseténem könnyedén lefagyaszthatjuk az éppen nem szükséges mennyiséget, a friss zöldségek és tejtermékek esetében nem ez a helyzet. A hosszabb frissesség érdekében a zöldségeket és a gyümölcsöket érdemes perforált zacskóban tárolni. A hűtő rendezése közben a közelebbi lejáratú termékeket előrébb pakolni, esetleg valami kis matricával jelezni magunknak, hogy minél előbb fogyasszuk el.

Kreatívkodhatunk a maradékokkal nyugodtan, sokszor finom fogásokat lehet készíteni olyan dolgokból is, amiről azt hinnék már semmire sem jó. Ilyen lehet például egy kevés maradék rizs, amiből zöldségekkel és tojással finom reggelit készíthetünk. A legtöbb krémlevesnek zöldségek adják az alapját szóval, ha maradt egy cukkini, tök, esetleg túl sok hagyma a kamrában, leveskocka és tejszín segítségével isteni fogást készíthetünk belőle.

Az élelmiszer – pazarlás csökkentése akkor lehet igazán hatékony, ha ezek a lépések mindennapi szokásokká válnak. Nyilván nem tudunk azonnal tökéletesen környezettudatossá változni, de az apró változtatások a Földünknek is segítenek és a saját életünket is fenntarthatóbbá tesszük velük.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.