Menü

Hogyan csökkentsük az élelmiszer-pazarlást otthonunkban?

Az élelmiszer – pazarlás a fejlett országok egyik legsúlyosabb problémája, melyet azonban egyén szinten sokszor hajlamosak vagyunk alábecsülni a mindennapjaink során. Miközben a hozzánk hasonló, gazdaságilag fejlett országokban évente több millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, más régiókban rengetegen még mindig nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez. Az etikai problémákon kívül ez a fajta pazarlás komoly környezeti károkat is jelent a bolygónk számára.

A kidobott élelmiszerekkel együtt az előállításukhoz felhasznált víz, energia, szállítási költség és munkaerő is kárba vész, abba pedig elég csak belegondolnunk, hogy néhány egzotikus gyümölcs szállítása mennyi káros anyag kibocsájtásával jár, csak hogy aztán a kukába végezze. A hosszú távú károk mellett a pénztárcánk sem örül neki, hogyha megromlanak az akár még fel nem használt élelmiszerek a háztartásunkban.

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az az impulzív vásárlás. Ennek következményeképpen olyan dolgok kerülhetnek a kosarunkba, amiket nem tudunk mihez felhasználni, esetleg túl sok romlandó alapanyagot vásárlunk, melyek aztán eltűnnek a hűtő alján, vagy nem kerülnek időben felhasználásra. Ugyanilyen problémákat okozhat a helytelen tárolás, illetve a lejárati dátumok téves értelmezése is. Néhány tudatos lépéssel azonban könnyedén csökkenthetjük a kidobott ételek mennyiségét, és egyúttal javíthatjuk az életminőségünket is, sőt, nem kell, hogy többet lelkiismeretfurdalásunk legyen az elpazarolt finom falatok miatt.

A tudatos vásárlás első lépése a szervezés. Érdemes alaposan átgondolni, hogy mire van szükségünk a háztartásban, bevásárlólistát készíteni és csak ezután elindulni a boltokba. Érdemes lehet egy külön jegyzetet, vagy akár erre kitalált alkalmazást fenntartani a telefonunkban így, ha valami elfogy rögtön fel tudjuk írni magunknak. Aki szeretné igazán profivá változtatni ezt a rutint, az akár egy heti menüt is elkészíthet, így biztosan nem vesz felesleges hozzávalókat.

Érdemes kisebb kiszerelésben vásárolni, még akkor is, ha esetleg a nagyobb adag akciós. Míg húsok eseténem könnyedén lefagyaszthatjuk az éppen nem szükséges mennyiséget, a friss zöldségek és tejtermékek esetében nem ez a helyzet. A hosszabb frissesség érdekében a zöldségeket és a gyümölcsöket érdemes perforált zacskóban tárolni. A hűtő rendezése közben a közelebbi lejáratú termékeket előrébb pakolni, esetleg valami kis matricával jelezni magunknak, hogy minél előbb fogyasszuk el.

Kreatívkodhatunk a maradékokkal nyugodtan, sokszor finom fogásokat lehet készíteni olyan dolgokból is, amiről azt hinnék már semmire sem jó. Ilyen lehet például egy kevés maradék rizs, amiből zöldségekkel és tojással finom reggelit készíthetünk. A legtöbb krémlevesnek zöldségek adják az alapját szóval, ha maradt egy cukkini, tök, esetleg túl sok hagyma a kamrában, leveskocka és tejszín segítségével isteni fogást készíthetünk belőle.

Az élelmiszer – pazarlás csökkentése akkor lehet igazán hatékony, ha ezek a lépések mindennapi szokásokká válnak. Nyilván nem tudunk azonnal tökéletesen környezettudatossá változni, de az apró változtatások a Földünknek is segítenek és a saját életünket is fenntarthatóbbá tesszük velük.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.