A kézírás személyiségfejlesztő hatása
- Dátum: 2015.02.16., 13:05
- digitális korszak, gondolkodás, grafológia, grafoterápia, informatikai eszközök, írás, íráskép, kézírás, memória, személyiségfejlesztés, személyiségjegy
A digitális korszakban egyre inkább halványodni látszik a kézírás fontossága, sajnálatos módon egyre kevesebbet írunk kézzel. Pedig a kézírásnak komoly személyiségfejlesztő hatása van, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
A grafológiát szinte mindenki ismeri, melynek révén fontos személyiségjegyeket képesek felfedezni a kézírásunkból. Sok cégnél még mindig jellemző, hogy nem vesznek fel munkavállalót anélkül, hogy a kézírását ne vizsgálták volna meg, ugyanis fontos tényeket árul el rólunk a kézírásunk – és nem is biztos, hogy mindezeknek tudatában vagyunk. Egy grafológiai elemzés tehát sokat segíthet az önismeretben, és megmutathatja a fejlesztendő személyiségterületeket is. Például akinek az írása egybe csúszik, az fokozottan vágyik a közelségre, nehezen veszi észre, ha jelenléte terhes mások számára. Amennyiben valaki a kézírásában megtanul távolságot tartani, úgy ez pozitív hatásként jelenhet meg az életében is, mivel könnyebb lesz megtalálnia azt a távolságot, amely önmaga és környezete számára is kellemes lesz.
A grafoterápia, azaz kézírás-terápia alkalmazott módszer gyerekek, kamaszok esetén, akik valamilyen tanulási, vagy szocializációs nehézséggel küzdenek. Azonban kevésbé ismert, hogy ez a módszer felnőttek esetében is nagyon hatásos! A kézírás ugyanis szorosan kapcsolódik az agyi funkciókkal, a gondolkodással. De már önmagának a kézírásnak is terápiás hatása van, pl. fejleszti az analóg gondolkodást, és az előrelátási képességeket. A digitális korszakban ugyanis, ahol szinte csak géppel írunk, és a betűk mint olyanok nem kapcsolódnak egymással, a gondolkodásunk is töredezettebb lehet, ezáltal nehezebb egy irányba, egyazon dologra folyamatosan koncentrálni. A kézírás ráadásul fejleszti a memóriát – sokkal jobban bevésődik ugyanis az agyunkba az, amit kézzel írtunk le, mint az, amit géppel! A kézírásnál továbbá szükség van arra, hogy előre gondolkodjunk, mivel ott nehezebb valamit átírni, kitörölni, sőt még a helyesírásra is kevésbé kell odafigyelni, hiszen a számítógép ellenőriz helyettünk.
Semmiképp se gondoljuk tehát, hogy a gyerekeknek már nincs szüksége arra, hogy kézírásra tanítsák őket az iskolában. Bizonyított tény, hogy nagyon sok agyi funkció a kézírás-tanítással együtt indul be. De felnőttként se feledjük el használni a kézírásunkat. Bár sokszor kényszerülünk az informatikai eszközök használatára, azért még jegyzetelhetünk kézzel az előadásokon, hagyhatunk üzeneteket a családtagjainknak, írhatunk leveleket, stb. Mindezek értéke ráadásul megnövekszik azzal, ahogy eltűnőben van a kézírás. Sokan számolnak be arról, hogy idővel a kézírásuk lassúbb lesz, írásképük romlik, ahogy egyre kevésbé gyakorolják azt. Ne gondoljuk, hogy mindez nincs hatással a személyiségünkre!
Fotó:
pixabay.com
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.