Nem szabadna ennyit ülnünk
- Dátum: 2015.01.28., 10:07
- állás, egészség, mozgás, munka, rák, szívinfarktus, testhelyzet, ülés
A sok ülés sokkal veszélyesebb az egészségünkre, mint azt korábban gondoltuk. Az új kutatások szerint rengeteg embernek alapjaiban kell(ne) átgondolnia a napirendjét.
Az emberek jelentős része tölti szinte az egész napját ülő testhelyzetben. Felkelés után leülünk reggelizni, majd ülünk az autóban, vagy a tömegközlekedésben, aztán sok-sok órát a munkahelyen (legalábbis a munkahelyek nagy-nagy százalékánál), otthon jó eséllyel végzünk délutáni (ülő) pluszmunkát, később pedig az esti tévézés, filmnézés következik.
Mindenki tudja, hogy az ülés nem a legmegfelelőbb pozíció testünknek, de eddig arra koncentráltunk, hogy üljünk helyesen, ezzel csökkentve a negatív hatásokat. Gondolván, hogy a helyes testtartás minimalizálja a különböző bajok, betegségek kockázatait.
A legújabb kutatások szerint ez azonban nem feltétlenül elég, azaz a helyes testhelyzet nem véd meg minket olyan sok dologtól, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Aki túl sokat ül, annál jóval nagyobb az olyan megbetegedések kockázata, mint a szívinfarktus, vagy a rák. Szakértők szerint ezért alapjaiban kell megváltoztatnunk napirendünket, ha abba a csoportba tartozunk, amely napi 10-12 órát tölt ülő helyzetben.
Az odafigyelés mellett jó fogás lehet a munka bizonyos, meghatározott időközönkénti megszakítása, ami, ha bevett gyakorlattá válik, könnyen, magától megy. A rendszeres testmozgás szintén hatásos, de csak akkor, ha csökkentjük az üléssel töltött órák számát.
Fotó:
pixabay.com
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.
Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat
Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban
A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.
A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége
A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.