Menü

Nem szabadna ennyit ülnünk

A sok ülés sokkal veszélyesebb az egészségünkre, mint azt korábban gondoltuk. Az új kutatások szerint rengeteg embernek alapjaiban kell(ne) átgondolnia a napirendjét.

Az emberek jelentős része tölti szinte az egész napját ülő testhelyzetben. Felkelés után leülünk reggelizni, majd ülünk az autóban, vagy a tömegközlekedésben, aztán sok-sok órát a munkahelyen (legalábbis a munkahelyek nagy-nagy százalékánál), otthon jó eséllyel végzünk délutáni (ülő) pluszmunkát, később pedig az esti tévézés, filmnézés következik.

Mindenki tudja, hogy az ülés nem a legmegfelelőbb pozíció testünknek, de eddig arra koncentráltunk, hogy üljünk helyesen, ezzel csökkentve a negatív hatásokat. Gondolván, hogy a helyes testtartás minimalizálja a különböző bajok, betegségek kockázatait.

A legújabb kutatások szerint ez azonban nem feltétlenül elég, azaz a helyes testhelyzet nem véd meg minket olyan sok dologtól, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Aki túl sokat ül, annál jóval nagyobb az olyan megbetegedések kockázata, mint a szívinfarktus, vagy a rák. Szakértők szerint ezért alapjaiban kell megváltoztatnunk napirendünket, ha abba a csoportba tartozunk, amely napi 10-12 órát tölt ülő helyzetben.

Az odafigyelés mellett jó fogás lehet a munka bizonyos, meghatározott időközönkénti megszakítása, ami, ha bevett gyakorlattá válik, könnyen, magától megy. A rendszeres testmozgás szintén hatásos, de csak akkor, ha csökkentjük az üléssel töltött órák számát.

Fotó:
pixabay.com

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.