Nem szabadna ennyit ülnünk
- Dátum: 2015.01.28., 10:07
- állás, egészség, mozgás, munka, rák, szívinfarktus, testhelyzet, ülés
A sok ülés sokkal veszélyesebb az egészségünkre, mint azt korábban gondoltuk. Az új kutatások szerint rengeteg embernek alapjaiban kell(ne) átgondolnia a napirendjét.
Az emberek jelentős része tölti szinte az egész napját ülő testhelyzetben. Felkelés után leülünk reggelizni, majd ülünk az autóban, vagy a tömegközlekedésben, aztán sok-sok órát a munkahelyen (legalábbis a munkahelyek nagy-nagy százalékánál), otthon jó eséllyel végzünk délutáni (ülő) pluszmunkát, később pedig az esti tévézés, filmnézés következik.
Mindenki tudja, hogy az ülés nem a legmegfelelőbb pozíció testünknek, de eddig arra koncentráltunk, hogy üljünk helyesen, ezzel csökkentve a negatív hatásokat. Gondolván, hogy a helyes testtartás minimalizálja a különböző bajok, betegségek kockázatait.
A legújabb kutatások szerint ez azonban nem feltétlenül elég, azaz a helyes testhelyzet nem véd meg minket olyan sok dologtól, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Aki túl sokat ül, annál jóval nagyobb az olyan megbetegedések kockázata, mint a szívinfarktus, vagy a rák. Szakértők szerint ezért alapjaiban kell megváltoztatnunk napirendünket, ha abba a csoportba tartozunk, amely napi 10-12 órát tölt ülő helyzetben.
Az odafigyelés mellett jó fogás lehet a munka bizonyos, meghatározott időközönkénti megszakítása, ami, ha bevett gyakorlattá válik, könnyen, magától megy. A rendszeres testmozgás szintén hatásos, de csak akkor, ha csökkentjük az üléssel töltött órák számát.
Fotó:
pixabay.com
Népi gyógymódok torokfájás, köhögés ellen
Amikor fáj valamink, azonnal az enyhítést, a gyógyulást, a megfelelő gyógymódot keressük, nincs ez másképpen a torokfájás esetében sem.
Tippek az unalomevés ellen
A karantén kilók gyorsan felszaladhatnak, de van megoldás ellenük.
Mit árul el rólunk a vércsoportunk?
Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.
Cukor álruhában
A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.
Mi az a CBD és miért hasznos számunkra?
Sokaknak már ismerős lehet a CBD, sokszor hallunk ilyen hatóanyagú étrend-kiegészítőkről. Van, aki nyugtató hatása miatt olvasott róla, de akár depresszió kezelésénél is megemlítik. Ugyanez igaz a hírére is. Nagyon megoszlanak a vélemények róla, ezért érdemes tisztázni mi is ez és mire való.