Nem szabadna ennyit ülnünk
- Dátum: 2015.01.28., 10:07
- állás, egészség, mozgás, munka, rák, szívinfarktus, testhelyzet, ülés
A sok ülés sokkal veszélyesebb az egészségünkre, mint azt korábban gondoltuk. Az új kutatások szerint rengeteg embernek alapjaiban kell(ne) átgondolnia a napirendjét.
Az emberek jelentős része tölti szinte az egész napját ülő testhelyzetben. Felkelés után leülünk reggelizni, majd ülünk az autóban, vagy a tömegközlekedésben, aztán sok-sok órát a munkahelyen (legalábbis a munkahelyek nagy-nagy százalékánál), otthon jó eséllyel végzünk délutáni (ülő) pluszmunkát, később pedig az esti tévézés, filmnézés következik.
Mindenki tudja, hogy az ülés nem a legmegfelelőbb pozíció testünknek, de eddig arra koncentráltunk, hogy üljünk helyesen, ezzel csökkentve a negatív hatásokat. Gondolván, hogy a helyes testtartás minimalizálja a különböző bajok, betegségek kockázatait.
A legújabb kutatások szerint ez azonban nem feltétlenül elég, azaz a helyes testhelyzet nem véd meg minket olyan sok dologtól, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Aki túl sokat ül, annál jóval nagyobb az olyan megbetegedések kockázata, mint a szívinfarktus, vagy a rák. Szakértők szerint ezért alapjaiban kell megváltoztatnunk napirendünket, ha abba a csoportba tartozunk, amely napi 10-12 órát tölt ülő helyzetben.
Az odafigyelés mellett jó fogás lehet a munka bizonyos, meghatározott időközönkénti megszakítása, ami, ha bevett gyakorlattá válik, könnyen, magától megy. A rendszeres testmozgás szintén hatásos, de csak akkor, ha csökkentjük az üléssel töltött órák számát.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.