Beszédes arckifejezések, kézmozdulatok, érintések…
- Dátum: 2015.01.28., 10:19
- egyéni, egyetemes, kommunikáció, nonverbális kommunikáció, rejtett üzenetek, siker, testbeszéd, viselkedésminták
Az iskolában ugyan jobb esetben találkozunk a nonverbális kommunikáció fogalmával, de arról, hogy hogyan lehet tudatosítani illetve dekódolni a testbeszédet nem tanulunk, pedig az élet számos területén hasznunkra fordíthatnánk ezt a tudást, képességet.
Köztudott, hogy nem csak szavakkal, hanem egész testünkkel, lényünkkel kommunikálunk. Információt, üzenetet közvetítünk arckifejezésünkkel, testtartásunkkal, külső megjelenésünkkel, de még hangszínünk is olyan plusz információt árulhat el, melyről szavaink „hallgatnak”.
A nonverbális viselkedés az emberi kommunikációnak mintegy 60-65 százalékát teszi ki, éppen ezért lenne fontos, hogy tudatosítsuk jelentőségét, és otthonosan közlekedjünk a testbeszéd világában. Ha elsajátítjuk ezt a képességet, akkor egy olyan eszköz lehet a kezünkben, mellyel sikeresebben elérhetjük céljainkat, és emberi kapcsolatainkban is hasznosíthatjuk ezt a tudást.
Persze a testbeszéd értelmezésével kapcsolatban nem egy, hanem számos képességről beszélhetünk és egy igen összetett tudásról. Nemcsak arról van szó, hogy saját nonverbális jeleinket tudatosítva, sikeresebben kommunikálhatunk, hanem arról is, hogy mások testbeszédét képesek vagyunk dekódolni, vagyis a valódi szándékot kifejező jeleket fel tudjuk ismerni és értelmezni.
Néhány alapelvet érdemes első lépésként megismerni, és alkalmazni!
A tudatos megfigyelés nem igazán jellemzi az emberek többségét, általában rutinszerűen cselekszünk, és a mindennapokban nem igazán figyelünk fel a környezetünk részleteire. Pedig a részletekben rejtőzhet a lényeg, ezért érdemes tudatosan több energiát és időt fordítanunk az odafigyelésre, mind embertársaink, mind környezetünk kapcsán. Ha koncentrációnkat élesítjük, és nem csak szemünkkel, hanem a többi érzékszervünkkel is észleljük környezetünket, az apró változásokat is észrevesszük majd. A változás pedig mindig nagyon fontos információ lehet számunkra, melyből következtetni tudunk az eseményekre. A megváltozott viselkedésminták árulkodnak arról, hogy az adott személy hogyan reagál az információkra, hogyan alkalmazkodik az eseményekhez.
A testbeszédet illetően beszélhetünk úgy nevezett általános, egyetemes, és egyéni nonverbális viselkedésmintákról. Az egyetemes magatartásformák abból adódnak, hogy a legtöbb ember hasonló helyzetekben hasonlóképpen reagál. Ilyen például az ajakprés, tehát amikor valaki alsó ajkát teljesen beszívja, akkor ebből arra következtethetünk, hogy az illető zavarban van. Az egyéni viselkedésmintákat pedig nekünk kell feltérképeznünk, vagyis hogy az általunk ismert személyek hogyan reagálnak nonverbális módon a különböző helyzetekre, körülményekre. Ha ezeket megismerjük, sikeresebben működhetünk a társas kapcsolatainkban, hiszen képessé válunk jobban megérteni másokat, mások rejtett üzeneteit.
Fotó:
pixabay.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.