A félelem jó tanácsadó
- Dátum: 2014.12.04., 21:15
- áldozat, bűncselekmény, félelem, közmondás
A félelem bizony jó tanácsadó is lehet, a szakemberek szerint érdemes megfogadnunk, hogy „jobb félni, mint megijedni”.
A közmondásoknak bármennyire is közhelyesnek hangoznak, van igazságtartalmuk. Az alábbi példa is ezt mutatja.
Kutatások is bizonyítják, hogy bizony: „jobb félni, mint megijedni”. Vagyis azok az emberek, akik előrevetítik a rossz történések, például bűncselekmények bekövetkezését, nagyobb valószínűséggel kerülik el, hogy áldozattá váljanak ilyen szituációkban.
Kutatás is bizonyítja, hogy akik kevésbé tartanak bizonyos bűncselekmények megtörténésétől, például rablástól, azok bizony nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá. A félelem ez esetben ugyanis egyet jelent az elővigyázatossággal, a körültekintéssel és a belátással, melyek gyakorlatilag óvnak minket.
Hiába mondják tehát, hogy „ne fessük az ördögöt a falra”, mert bevonzzuk a rossz dolgokat, mégis úgy tűnik a félelem bizonyos esetekben „jó tanácsadó” lehet.
Az ésszerű óvatosság segít elkerülni a veszélyes helyzeteket, hiszen elővigyázatossá tesz minket.
Tehát most már tudományosan is alátámasztott, hogy jobb félni, mint megijedni legalábbis bűncselekmények esetében.
Fotó:
pixabay.com
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.