A félelem jó tanácsadó
- Dátum: 2014.12.04., 21:15
- áldozat, bűncselekmény, félelem, közmondás
A félelem bizony jó tanácsadó is lehet, a szakemberek szerint érdemes megfogadnunk, hogy „jobb félni, mint megijedni”.
A közmondásoknak bármennyire is közhelyesnek hangoznak, van igazságtartalmuk. Az alábbi példa is ezt mutatja.
Kutatások is bizonyítják, hogy bizony: „jobb félni, mint megijedni”. Vagyis azok az emberek, akik előrevetítik a rossz történések, például bűncselekmények bekövetkezését, nagyobb valószínűséggel kerülik el, hogy áldozattá váljanak ilyen szituációkban.
Kutatás is bizonyítja, hogy akik kevésbé tartanak bizonyos bűncselekmények megtörténésétől, például rablástól, azok bizony nagyobb valószínűséggel válnak áldozattá. A félelem ez esetben ugyanis egyet jelent az elővigyázatossággal, a körültekintéssel és a belátással, melyek gyakorlatilag óvnak minket.
Hiába mondják tehát, hogy „ne fessük az ördögöt a falra”, mert bevonzzuk a rossz dolgokat, mégis úgy tűnik a félelem bizonyos esetekben „jó tanácsadó” lehet.
Az ésszerű óvatosság segít elkerülni a veszélyes helyzeteket, hiszen elővigyázatossá tesz minket.
Tehát most már tudományosan is alátámasztott, hogy jobb félni, mint megijedni legalábbis bűncselekmények esetében.
Fotó:
pixabay.com
A túlzási torzítás: amikor a valóság eltörpül az érzékelés mellett
Képzeljük el, hogy valaki belép egy terembe, elbotlik a küszöbben, és azonnal úgy érzi, mindenki őt nézi, rajta nevet, és ez a bénázás örökre megmarad mások fejében. Holott valójában senki sem figyelt oda, vagy ha mégis, akkor két perc múlva már el is felejtette. Ez a téves önészlelés, egy finom, de annál alattomosabb pszichológiai jelenség. A legtöbbünk fejében egy állandó ideális kép fut, amelyben a saját szerepünket felnagyítva látjuk, és hibáinkat gyakran túlméretezzük.
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése
A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége
Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd
Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása
A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.