Tévhitek a demenciáról
- Dátum: 2014.10.29., 18:14
- agyi működés, demencia, feledékenység, időskor, kórkép, memória, tünetek
A demencia kóros szellemi hanyatlást jelent, ez a folyamat leginkább az időskort érinti. Fontos azonban tisztázni a kórkép néhány meghatározó tényezőjét, illetve a betegséggel kapcsolatban keringő tévhiteket.
A demencia szó hallatán laikusként egyből feledékenységre, szenilitásra gondolunk, pedig ennél jóval összetettebb problémáról van szó.
Egyrészt ugyanis az időskorral járó feledékenység önmagában véve nem feltétlenül kóros, épp ellenkezőleg, többnyire természetes folyamatról van szó. Az életkor előrehaladásával az agyi működés teljesítménye csökken, ugyanakkor bizonyos szinten tartó „technikákkal” összességében véve a globális teljesítmény fenntartható, így nem vezet feltétlenül az életminőség romlásához.
Aztán vannak olyan megtévesztő tünetek is, melyek laikus szemmel nézve ellentmondásosak, de valójában beleillenek a demencia kórképébe. Amikor ugyanis egy idős ember meglepő pontossággal idéz fel régi emlékeket, úgy tűnhet, hogy memóriája kiválóan működik, a következő pillanatban mégis feledékenység tüneteit produkálhatja. Ám a szellemi hanyatlás nem minden agyi területet egyenlő arányban érint, ezekben az esetekben többnyire arról van szó, hogy az emlékezet megjegyző képessége romlik, míg a felidézés sértetlen marad.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem azonos a feledékenységgel, ennél jóval komplexebb tünetekkel bíró kórképről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert e miatt a tévhit miatt sokan siklanak át a demencia jóval súlyosabb tünetei felett, mint például: alvászavar, hangulatzavar.
Az életkor előrehaladásával tapasztalható szellemi hanyatlás nem feltétlenül jelent demenciát, vagyis betegséget. Ám ha a tünetek már komolyan rontják az életminőséget, érdemes gyanakodni, és a betegség specifikumai miatt a felismerésben nagy szerepe lehet a környezetnek is.
Fotó:
pixabay.com
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.