Menü

Tévhitek a demenciáról

A demencia kóros szellemi hanyatlást jelent, ez a folyamat leginkább az időskort érinti. Fontos azonban tisztázni a kórkép néhány meghatározó tényezőjét, illetve a betegséggel kapcsolatban keringő tévhiteket.

A demencia szó hallatán laikusként egyből feledékenységre, szenilitásra gondolunk, pedig ennél jóval összetettebb problémáról van szó.

Egyrészt ugyanis az időskorral járó feledékenység önmagában véve nem feltétlenül kóros, épp ellenkezőleg, többnyire természetes folyamatról van szó. Az életkor előrehaladásával az agyi működés teljesítménye csökken, ugyanakkor bizonyos szinten tartó „technikákkal” összességében véve a globális teljesítmény fenntartható, így nem vezet feltétlenül az életminőség romlásához.

Aztán vannak olyan megtévesztő tünetek is, melyek laikus szemmel nézve ellentmondásosak, de valójában beleillenek a demencia kórképébe. Amikor ugyanis egy idős ember meglepő pontossággal idéz fel régi emlékeket, úgy tűnhet, hogy memóriája kiválóan működik, a következő pillanatban mégis feledékenység tüneteit produkálhatja. Ám a szellemi hanyatlás nem minden agyi területet egyenlő arányban érint, ezekben az esetekben többnyire arról van szó, hogy az emlékezet megjegyző képessége romlik, míg a felidézés sértetlen marad.

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem azonos a feledékenységgel, ennél jóval komplexebb tünetekkel bíró kórképről van szó. Ezt azért fontos kiemelni, mert e miatt a tévhit miatt sokan siklanak át a demencia jóval súlyosabb tünetei felett, mint például: alvászavar, hangulatzavar.

Az életkor előrehaladásával tapasztalható szellemi hanyatlás nem feltétlenül jelent demenciát, vagyis betegséget. Ám ha a tünetek már komolyan rontják az életminőséget, érdemes gyanakodni, és a betegség specifikumai miatt a felismerésben nagy szerepe lehet a környezetnek is.

Fotó:
pixabay.com

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.