Miért olyan gyakori a szemszárazság?
- Dátum: 2014.10.21., 19:55
- fűtés, hűtés, klíma, monitor, számítógép, Szem, szemszárasság
A szemszárasság nagyon gyakori probléma és összefügg azzal, hogy egyre többen ülnek egyre többet a különböző monitorok előtt. Persze nemcsak a digitális eszközök lehetnek a ludasak a dologban.
A szemszárazság elsősorban, alapesetben azoknál alakul ki, akiknél nem termelődik elegendő mennyiségű könny, vagy a könny minőségével, összetételével akad probléma. A pislogással vékony könnyréteget terítünk szét a szemünkön, amely így védve van a kiszáradástól. Kutatások bizonyítják, hogy a monitort bámulva kevesebbet pislogunk, azaz könnyedén előfordulhat, hogy szemünk nem kapja meg a megfelelő védettséget. A számítógépek, különböző digitális eszközök mellett a fűtés és hűtés (azaz a klíma) is hátrányt jelentő tényező, ugyanis ezek „segítenek” a könny gyorsabb elpárolgásában.
A szemszárazság a tapasztalatok szerint egyre gyakrabban alakul ki olyanoknál, akiknek eredendően nincsen szervi baja. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a napi több óra számítógépezés esetén mindenképpen tartsunk pihenőt, óránként legalább tíz percet. Természetesen az sem mindegy, hogyan használjuk ezeket az eszközöket. A monitortól való távolság mellett az is fontos, hogy az eszköz valamivel legyen a szemvonalunk alatt, ha felfelé nézünk nagyobb felületen párolog a védő könny.
A szemszárazság amellett, hogy kellemetlen, különösebb problémát nem okoz. Igen ám, de a probléma könnyedén átmehet gyulladásba, amit már jóval nehezebb kezelni, ráadásul a szemünk állapota még tovább rosszabbodhat.
A felnőttek munkája az egy dolog, vagy lehet vele kezdeni valamit, vagy nem, de a szemszárazság veszélyét figyelembe véve fontos intelem, hogy gyerekeket nem szabad órákra a különböző monitorok előtt hagyni.
Fotó:
pixabay.com
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.