Menü

Miért olyan gyakori a szemszárazság?

A szemszárasság nagyon gyakori probléma és összefügg azzal, hogy egyre többen ülnek egyre többet a különböző monitorok előtt. Persze nemcsak a digitális eszközök lehetnek a ludasak a dologban.

A szemszárazság elsősorban, alapesetben azoknál alakul ki, akiknél nem termelődik elegendő mennyiségű könny, vagy a könny minőségével, összetételével akad probléma. A pislogással vékony könnyréteget terítünk szét a szemünkön, amely így védve van a kiszáradástól. Kutatások bizonyítják, hogy a monitort bámulva kevesebbet pislogunk, azaz könnyedén előfordulhat, hogy szemünk nem kapja meg a megfelelő védettséget. A számítógépek, különböző digitális eszközök mellett a fűtés és hűtés (azaz a klíma) is hátrányt jelentő tényező, ugyanis ezek „segítenek” a könny gyorsabb elpárolgásában.

A szemszárazság a tapasztalatok szerint egyre gyakrabban alakul ki olyanoknál, akiknek eredendően nincsen szervi baja. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a napi több óra számítógépezés esetén mindenképpen tartsunk pihenőt, óránként legalább tíz percet. Természetesen az sem mindegy, hogyan használjuk ezeket az eszközöket. A monitortól való távolság mellett az is fontos, hogy az eszköz valamivel legyen a szemvonalunk alatt, ha felfelé nézünk nagyobb felületen párolog a védő könny.

A szemszárazság amellett, hogy kellemetlen, különösebb problémát nem okoz. Igen ám, de a probléma könnyedén átmehet gyulladásba, amit már jóval nehezebb kezelni, ráadásul a szemünk állapota még tovább rosszabbodhat.

A felnőttek munkája az egy dolog, vagy lehet vele kezdeni valamit, vagy nem, de a szemszárazság veszélyét figyelembe véve fontos intelem, hogy gyerekeket nem szabad órákra a különböző monitorok előtt hagyni.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.