Menü

Útban a tudatosság felé: kipróbáltam a kineziológiát

Két hete összefoglaltuk, mit jelent „tudatosnak lenni”, múlt héten pedig azt tárgyaltuk, hogy mindez pénzbe kerül, de megéri az anyagi ráfordítás. Cikksorozatunkat folytatjuk, és a következő hetekben kipróbáljuk a különböző módszereket. Hátha ezek a beszámolók Önnek is segítenek megtalálni a szimpatikus módszereket. Egyéni beszámoló következik.

- Elsőként a kineziológiát próbáltam ki – ugorjunk rögtön fejest az ismeretlenbe! Nem sokat tudtam erről a módszerről, annak ellenére, hogy az ismerőseim meséltek róla. Valahogy nem tudtam elképzelni az egészet, mégis ellenállást éreztem a módszerrel szemben. Hiszen itt nemcsak a lelkemre kíváncsiak, nem csupán azt hallgatják, amit mondok, hanem megkérdezik a testem reakcióit is. Nálam ez egy kissé tabu – a masszázst sem igazán szeretem egy teljesen idegentől. Barátságos vagyok, de azért nem engedek bárkit az aurámba.

Nos, ezt kb. abban a pillanatban felejtettem el, amikor átléptem a küszöböt. Ki tudja, miért, de így volt… Lehet, hogy kellett el kellett jutni addig a pontig, amikor igazán szükségem van egy kis testi-lelki wellnessre! Egy nagyon fárasztó időszakon voltam túl: projektindítás, rendezvényszervezés. Fáradtan estem be tehát az ajtón, de lehet, hogy éppen ez segített megnyitni a lelki ajtókat is.

Ami a legjobban tetszik ennél a módszernél, hogy a jó kineziológus nem dobja ki az ember 50 perc – 1 óra múlva az ajtón, ha „lejár az idő”, mint mondjuk egy pszichológusnál. A kineziológusom rám szánta a délelőttjét, és addig voltam ott, amíg úgy nem éreztük, hogy kimerítettük a lehetőségeket az adott napra.

És hogy mi történik egy kineziológusnál? Először csak beszélgettünk. Ha szűken fogalmazok, akkor is elmeséltem az egész életemet (mivelhogy ez egy bizonyos első alkalom volt). Szülők, korábbi kapcsolatok, munkahelyek, lakhelyek… Minden fontosabb momentumot. Aztán a jelen helyzetet vázoltuk pontosan, valamint az esetleges elakadásokat. Ezután következett a testi reakciók vizsgálata, például arról, hogy hány éves korban volt a legfelhőtlenebb időszak (amihez esetleg gondolatban vissza lehetne térni), mikor voltak fordulópontok, nehézségek, vagy olyan momentumok, amelyek a jelenre is hatással lehetnek. És még sok minden volt, amire nem kellett nekem válaszolnom: a testem elmondta helyettem. Végül pedig következett a célkitűzés. Még néhány vizuális és tornagyakorlatot is kaptam útravalónak azzal a céllal, hogy a jobb és bal agyféltekét képes legyek összehangolni, és ezáltal harmóniába kerülni.

Minden kineziológus más- és más, és más minden ember és helyzet is. Ettől függ, hogy milyen gyakoriak lehetnek, vagy ajánlottak a találkozások. Lehet ez hetente, vagy félévente is akár. A módszer arra is kiváló, hogy ne csak a környezetünkből eredő problémákat ismerjük fel, hanem találkozhassunk a belőlünk eredő disszonanciákkal is, és azok hatásával az életünkre. Igaz, magunkat még nehezebb lehet megváltoztatni, mint a környezetet, de hosszú távon mégiscsak önmagunk kell hogy legyünk a boldogságunk kulcsa, az öngondolkodás nélkül pedig bizonyosan nem lehet tartós harmóniát elérni. De ehhez a módszerhez, ahogy a többihez sem elég csak a szakember – kell hozzá maga a kliens, az alany is. Ha elmondják, min ajánlott gondolkodni, változtatni, mik a lehetséges irányok, de nem teszünk semmit – az már nem a módszer és szakember hiányossága. De az önfejlesztő módok mindegyike erőt adhat, és inspirálhat a változásra.

Fotó:
pixabay.com

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?

Gyakran beszélsz magadhoz?

A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.

A munkahelyi változások érzelmi oldala

Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Családtól való teljes elhatárolódás – amikor a kapcsolat megszakítása válik szükségessé

A családi kapcsolatokat gyakran életünk legfontosabb és legbiztonságosabb kötelékeiként képzeljük el. A valóság azonban ennél összetettebb. Vannak családok, amelyekben a szeretet és támogatás mellett tartós konfliktusok, határsértések, érzelmi bántalmazás, manipuláció vagy kiszámíthatatlan viselkedés is jelen lehet. Ilyen helyzetekben felmerülhet a családtól való részleges vagy akár teljes elhatárolódás gondolata.