Feminista szótár sztereotípiák ellen
- Dátum: 2014.10.02., 20:06
- család, életszínvonal, esélyegyenlőség, feminista, feminizmus, férfiak, gender, GYED, GYES, hímsovinizmusz, karrier, kékharisnyások, nemi esélyegyenlőség, nők, Seneca Falls nőjogi konkgresszus, sztereotípia, társadalmi nem
„A feminista nők borzalmasak. Férfiasak, törtetőek és hímsoviniszták.” Ehhez hasonló megfogalmazásokkal találkozhatunk, ha a nők esélyegyenlősége kerül szóba. De vajon tényleg annyira életidegen és negatív ez a téma, vagy csak a sok ráépült sztereotípia miatt kaptak ezek a fogalmak negatív előjelet? Sajnos állíthatjuk, hogy az utóbbi az igaz, ezért ebben a cikkben tisztázzuk a feminizmus, és az ahhoz kapcsolódó szavak jelentését, hogy megvilágosodjon a kép, és a megdőljenek a kevés jogalapot tartalmazó hiedelmek.
Kezdjük rögtön azzal, hogy mi is egyáltalán a feminizmus? Fő célja a női egyenjogúság, de ma már számos területre kiterjedt a fogalom. A jó megfogalmazás szerint ez egy társadalmi program, amely az elnyomás összes megnyilvánulási formáját elítéli, és küzd ellene. Ezért van, hogy a mai feministák nem csak nők, valamint nem csak a nemi esélyegyenlőség eszméjét hirdetik, hanem a toleranciát, az elfogadást, a demokráciát, és az egyenlőséget, mint alapértékeket. Virginia Woolf szerint a feminizmus szó elavult, mivel a jellege kirekesztővé vált sokak szerint. Sajnos mindez igaz, mint ahogy az a negatív sztereotípiákból is látszik a feminizmus szó hallatán, jobbat azonban nem találtak ki helyette. A feminizmusra ráragasztották, hogy az ilyen elveket vallók férfigyűlölők, és anyaság-ellenesek. Mindez természetesen távol áll a valóságtól. Bármilyen eszméről beszélünk, mindegyik képviselői között találhatunk túlzottan szélsőségeset, amelyek sztereotípiákat táplálnak. Sajnálatos, hogy a pozitív értékeket, fontos társadalmi célokat megfogalmazó feminizmust valamiféle negatív női mozgalomként állítják be, és gyakorlatilag a kékharisnyásokkal azonosítják.
De kik is azok a kékharisnyások? Átvitt értelemben azokra mondják ezt a jelzőt, akik tudálékosak, fontoskodóak, de a hagyományos női szerepeket ellenzik, úgymint háztartás, vagy család. Eredetileg a kékharisnyás jelző a művészetekért és tudományokért rajongó nők jelzője volt. A blue stocking fogalmat pedig mindezelőtt Boscaven tengernagy használta egy olyan társaság tagjaira, ahol nők és férfiak közösen lehettek jelen szellemi szórakozás céljából. A fogalom az elnagyolt öltözékre utal, amikoris ezeken az összejöveteleken a hagyományos elvárásoktól ellentétesen kényelmes kék zoknit viseltek a fekete selyem öltözékek helyett. Érdekes módon ezt a fogalmat eredetileg egy férfi lelkészre alkalmazták, a nőkre később ragadt rá – ismételten csak negatív felhanggal.
A gender szó használata elég életidegen Magyarországon, a nyugati országokkal ellentétben. Itthon vagy nem ismerik a jelentését, vagy az előzőekhez hasonlóan szintén negatív képet kapcsolnak hozzá. A gender a társadalmi nemet jelenti az angol nyelvben, míg a sex a biológiai nemet jelöli. Utóbbi a biológiai adottságokat, különbségeket mutatja, míg előbb a szocializáció révén kialakított női, vagy férfi tulajdonságokat, értékeket foglalja magában. A gender-elmélet azért kap a mai napig negatív kritikát, mert sokan vallják, hogy a társadalmi nem csupán a visszajelzések, a neveltetés, a környezet révén alakul ki, és az embernek joga van eldönteni, hogy mik azok az elvárások, szerepek, amelyeket magára kíván venni, akár nő, akár férfi. Mindezt sokan kockázatosnak tartják, tekintve, hogy eltűnhetnek a hagyományos értékek, és ez a nézet veszélyezteti a családokat. Egészséges értelmezésben viszont arról lenne szó, hogy a társadalmi nem ne kényszerítse férfit és nőt túlságosan keretek közé szorított szerepekbe: egy nő is gondolhasson karrierre, akkor is, ha édesanya, és egy férfi is mehessen GYED-re, GYES-re anélkül, hogy közben a társadalom részéről a férfiasságán csorba esne.
A nemi esélyegyenlőség felé fontos és történelmi lépéseket tettek a szüfrazsettek. A mozgalom a Seneca Falls-i nőjogi kongresszussal kezdődött, ahol a nemek egyenlőségét taglaló kiáltványt fogalmaztak meg. Ennek célja a nők szavazati jogának bevezetése volt, valamint az oktatáshoz, munkához, fizetéshez való egyenlő jogok biztosítása. Az első világháború idején Emmeline Pankhurst úgy fogalmazott, hogy a céljuk az, hogy egy születendő kislány a fiútestvéreivel hasonló eséllyel vághasson neki az életnek.
Sajnos a történelem során, és napjainkban is néha vitathatóak a nők módszerei, ahogy egyenlőségükért küzdenek, bár kétségbeesésük talán érthető, ha megvizsgáljuk: Seneca Falls óta már több, mint 150 év telt el, az egyenlőség pedig még mindig sánta lábakon áll. A nők továbbra is negatív kritikákkal szembesülnek, ha anyai szerepük mellett a karrierjükre is szeretnének koncentrálni, de sok esetben a férfiak is szenvednek ezektől a skatulyáktól, akik esetében manapság a drága óra, nagy autó, és jelentős bankszámlaösszeg számít értéknek a társadalom részéről. Ennek megfelelően a férfi küzd, hogy megfeleljen, valamint megfelelő életszínvonalat biztosítson a családja részére – csakhogy emellett magára a családra nem jut annyi ideje, amennyit szeretne. A nemi egyenlőséget hirdetők sokszor kifelejtik, hogy nemcsak a nők küzdhetnek a kisebbség érzésével, hanem bizonyos területen a férfiak is. Tény és való, hogy a hölgyek hátrányai kézzelfoghatóbbak, hacsak a jóval alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat nézzük.
Mindezen tények ismerete mellett vajon miért társítanak rögtön negatív érzéseket a nemi esélyegyenlőség témájához? Látható, hogy van még hová fejlődnünk, helyezzük erre a hangsúlyt ahelyett, hogy a szélsőségek miatt azonnal a szőnyeg alá söpörjük a témát.
Fotó:
pixabay.com
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.