Feminista szótár sztereotípiák ellen
- Dátum: 2014.10.02., 20:06
- család, életszínvonal, esélyegyenlőség, feminista, feminizmus, férfiak, gender, GYED, GYES, hímsovinizmusz, karrier, kékharisnyások, nemi esélyegyenlőség, nők, Seneca Falls nőjogi konkgresszus, sztereotípia, társadalmi nem
„A feminista nők borzalmasak. Férfiasak, törtetőek és hímsoviniszták.” Ehhez hasonló megfogalmazásokkal találkozhatunk, ha a nők esélyegyenlősége kerül szóba. De vajon tényleg annyira életidegen és negatív ez a téma, vagy csak a sok ráépült sztereotípia miatt kaptak ezek a fogalmak negatív előjelet? Sajnos állíthatjuk, hogy az utóbbi az igaz, ezért ebben a cikkben tisztázzuk a feminizmus, és az ahhoz kapcsolódó szavak jelentését, hogy megvilágosodjon a kép, és a megdőljenek a kevés jogalapot tartalmazó hiedelmek.
Kezdjük rögtön azzal, hogy mi is egyáltalán a feminizmus? Fő célja a női egyenjogúság, de ma már számos területre kiterjedt a fogalom. A jó megfogalmazás szerint ez egy társadalmi program, amely az elnyomás összes megnyilvánulási formáját elítéli, és küzd ellene. Ezért van, hogy a mai feministák nem csak nők, valamint nem csak a nemi esélyegyenlőség eszméjét hirdetik, hanem a toleranciát, az elfogadást, a demokráciát, és az egyenlőséget, mint alapértékeket. Virginia Woolf szerint a feminizmus szó elavult, mivel a jellege kirekesztővé vált sokak szerint. Sajnos mindez igaz, mint ahogy az a negatív sztereotípiákból is látszik a feminizmus szó hallatán, jobbat azonban nem találtak ki helyette. A feminizmusra ráragasztották, hogy az ilyen elveket vallók férfigyűlölők, és anyaság-ellenesek. Mindez természetesen távol áll a valóságtól. Bármilyen eszméről beszélünk, mindegyik képviselői között találhatunk túlzottan szélsőségeset, amelyek sztereotípiákat táplálnak. Sajnálatos, hogy a pozitív értékeket, fontos társadalmi célokat megfogalmazó feminizmust valamiféle negatív női mozgalomként állítják be, és gyakorlatilag a kékharisnyásokkal azonosítják.
De kik is azok a kékharisnyások? Átvitt értelemben azokra mondják ezt a jelzőt, akik tudálékosak, fontoskodóak, de a hagyományos női szerepeket ellenzik, úgymint háztartás, vagy család. Eredetileg a kékharisnyás jelző a művészetekért és tudományokért rajongó nők jelzője volt. A blue stocking fogalmat pedig mindezelőtt Boscaven tengernagy használta egy olyan társaság tagjaira, ahol nők és férfiak közösen lehettek jelen szellemi szórakozás céljából. A fogalom az elnagyolt öltözékre utal, amikoris ezeken az összejöveteleken a hagyományos elvárásoktól ellentétesen kényelmes kék zoknit viseltek a fekete selyem öltözékek helyett. Érdekes módon ezt a fogalmat eredetileg egy férfi lelkészre alkalmazták, a nőkre később ragadt rá – ismételten csak negatív felhanggal.

A gender szó használata elég életidegen Magyarországon, a nyugati országokkal ellentétben. Itthon vagy nem ismerik a jelentését, vagy az előzőekhez hasonlóan szintén negatív képet kapcsolnak hozzá. A gender a társadalmi nemet jelenti az angol nyelvben, míg a sex a biológiai nemet jelöli. Utóbbi a biológiai adottságokat, különbségeket mutatja, míg előbb a szocializáció révén kialakított női, vagy férfi tulajdonságokat, értékeket foglalja magában. A gender-elmélet azért kap a mai napig negatív kritikát, mert sokan vallják, hogy a társadalmi nem csupán a visszajelzések, a neveltetés, a környezet révén alakul ki, és az embernek joga van eldönteni, hogy mik azok az elvárások, szerepek, amelyeket magára kíván venni, akár nő, akár férfi. Mindezt sokan kockázatosnak tartják, tekintve, hogy eltűnhetnek a hagyományos értékek, és ez a nézet veszélyezteti a családokat. Egészséges értelmezésben viszont arról lenne szó, hogy a társadalmi nem ne kényszerítse férfit és nőt túlságosan keretek közé szorított szerepekbe: egy nő is gondolhasson karrierre, akkor is, ha édesanya, és egy férfi is mehessen GYED-re, GYES-re anélkül, hogy közben a társadalom részéről a férfiasságán csorba esne.
A nemi esélyegyenlőség felé fontos és történelmi lépéseket tettek a szüfrazsettek. A mozgalom a Seneca Falls-i nőjogi kongresszussal kezdődött, ahol a nemek egyenlőségét taglaló kiáltványt fogalmaztak meg. Ennek célja a nők szavazati jogának bevezetése volt, valamint az oktatáshoz, munkához, fizetéshez való egyenlő jogok biztosítása. Az első világháború idején Emmeline Pankhurst úgy fogalmazott, hogy a céljuk az, hogy egy születendő kislány a fiútestvéreivel hasonló eséllyel vághasson neki az életnek.
Sajnos a történelem során, és napjainkban is néha vitathatóak a nők módszerei, ahogy egyenlőségükért küzdenek, bár kétségbeesésük talán érthető, ha megvizsgáljuk: Seneca Falls óta már több, mint 150 év telt el, az egyenlőség pedig még mindig sánta lábakon áll. A nők továbbra is negatív kritikákkal szembesülnek, ha anyai szerepük mellett a karrierjükre is szeretnének koncentrálni, de sok esetben a férfiak is szenvednek ezektől a skatulyáktól, akik esetében manapság a drága óra, nagy autó, és jelentős bankszámlaösszeg számít értéknek a társadalom részéről. Ennek megfelelően a férfi küzd, hogy megfeleljen, valamint megfelelő életszínvonalat biztosítson a családja részére – csakhogy emellett magára a családra nem jut annyi ideje, amennyit szeretne. A nemi egyenlőséget hirdetők sokszor kifelejtik, hogy nemcsak a nők küzdhetnek a kisebbség érzésével, hanem bizonyos területen a férfiak is. Tény és való, hogy a hölgyek hátrányai kézzelfoghatóbbak, hacsak a jóval alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat nézzük.
Mindezen tények ismerete mellett vajon miért társítanak rögtön negatív érzéseket a nemi esélyegyenlőség témájához? Látható, hogy van még hová fejlődnünk, helyezzük erre a hangsúlyt ahelyett, hogy a szélsőségek miatt azonnal a szőnyeg alá söpörjük a témát.
Fotó:
pixabay.com
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.