Menü

Feminista szótár sztereotípiák ellen

„A feminista nők borzalmasak. Férfiasak, törtetőek és hímsoviniszták.” Ehhez hasonló megfogalmazásokkal találkozhatunk, ha a nők esélyegyenlősége kerül szóba. De vajon tényleg annyira életidegen és negatív ez a téma, vagy csak a sok ráépült sztereotípia miatt kaptak ezek a fogalmak negatív előjelet? Sajnos állíthatjuk, hogy az utóbbi az igaz, ezért ebben a cikkben tisztázzuk a feminizmus, és az ahhoz kapcsolódó szavak jelentését, hogy megvilágosodjon a kép, és a megdőljenek a kevés jogalapot tartalmazó hiedelmek.

Kezdjük rögtön azzal, hogy mi is egyáltalán a feminizmus? Fő célja a női egyenjogúság, de ma már számos területre kiterjedt a fogalom. A jó megfogalmazás szerint ez egy társadalmi program, amely az elnyomás összes megnyilvánulási formáját elítéli, és küzd ellene. Ezért van, hogy a mai feministák nem csak nők, valamint nem csak a nemi esélyegyenlőség eszméjét hirdetik, hanem a toleranciát, az elfogadást, a demokráciát, és az egyenlőséget, mint alapértékeket. Virginia Woolf szerint a feminizmus szó elavult, mivel a jellege kirekesztővé vált sokak szerint. Sajnos mindez igaz, mint ahogy az a negatív sztereotípiákból is látszik a feminizmus szó hallatán, jobbat azonban nem találtak ki helyette. A feminizmusra ráragasztották, hogy az ilyen elveket vallók férfigyűlölők, és anyaság-ellenesek. Mindez természetesen távol áll a valóságtól. Bármilyen eszméről beszélünk, mindegyik képviselői között találhatunk túlzottan szélsőségeset, amelyek sztereotípiákat táplálnak. Sajnálatos, hogy a pozitív értékeket, fontos társadalmi célokat megfogalmazó feminizmust valamiféle negatív női mozgalomként állítják be, és gyakorlatilag a kékharisnyásokkal azonosítják.

De kik is azok a kékharisnyások? Átvitt értelemben azokra mondják ezt a jelzőt, akik tudálékosak, fontoskodóak, de a hagyományos női szerepeket ellenzik, úgymint háztartás, vagy család. Eredetileg a kékharisnyás jelző a művészetekért és tudományokért rajongó nők jelzője volt. A blue stocking fogalmat pedig mindezelőtt Boscaven tengernagy használta egy olyan társaság tagjaira, ahol nők és férfiak közösen lehettek jelen szellemi szórakozás céljából. A fogalom az elnagyolt öltözékre utal, amikoris ezeken az összejöveteleken a hagyományos elvárásoktól ellentétesen kényelmes kék zoknit viseltek a fekete selyem öltözékek helyett. Érdekes módon ezt a fogalmat eredetileg egy férfi lelkészre alkalmazták, a nőkre később ragadt rá – ismételten csak negatív felhanggal.

A gender szó használata elég életidegen Magyarországon, a nyugati országokkal ellentétben. Itthon vagy nem ismerik a jelentését, vagy az előzőekhez hasonlóan szintén negatív képet kapcsolnak hozzá. A gender a társadalmi nemet jelenti az angol nyelvben, míg a sex a biológiai nemet jelöli. Utóbbi a biológiai adottságokat, különbségeket mutatja, míg előbb a szocializáció révén kialakított női, vagy férfi tulajdonságokat, értékeket foglalja magában. A gender-elmélet azért kap a mai napig negatív kritikát, mert sokan vallják, hogy a társadalmi nem csupán a visszajelzések, a neveltetés, a környezet révén alakul ki, és az embernek joga van eldönteni, hogy mik azok az elvárások, szerepek, amelyeket magára kíván venni, akár nő, akár férfi. Mindezt sokan kockázatosnak tartják, tekintve, hogy eltűnhetnek a hagyományos értékek, és ez a nézet veszélyezteti a családokat. Egészséges értelmezésben viszont arról lenne szó, hogy a társadalmi nem ne kényszerítse férfit és nőt túlságosan keretek közé szorított szerepekbe: egy nő is gondolhasson karrierre, akkor is, ha édesanya, és egy férfi is mehessen GYED-re, GYES-re anélkül, hogy közben a társadalom részéről a férfiasságán csorba esne.

A nemi esélyegyenlőség felé fontos és történelmi lépéseket tettek a szüfrazsettek. A mozgalom a Seneca Falls-i nőjogi kongresszussal kezdődött, ahol a nemek egyenlőségét taglaló kiáltványt fogalmaztak meg. Ennek célja a nők szavazati jogának bevezetése volt, valamint az oktatáshoz, munkához, fizetéshez való egyenlő jogok biztosítása. Az első világháború idején Emmeline Pankhurst úgy fogalmazott, hogy a céljuk az, hogy egy születendő kislány a fiútestvéreivel hasonló eséllyel vághasson neki az életnek.

Sajnos a történelem során, és napjainkban is néha vitathatóak a nők módszerei, ahogy egyenlőségükért küzdenek, bár kétségbeesésük talán érthető, ha megvizsgáljuk: Seneca Falls óta már több, mint 150 év telt el, az egyenlőség pedig még mindig sánta lábakon áll. A nők továbbra is negatív kritikákkal szembesülnek, ha anyai szerepük mellett a karrierjükre is szeretnének koncentrálni, de sok esetben a férfiak is szenvednek ezektől a skatulyáktól, akik esetében manapság a drága óra, nagy autó, és jelentős bankszámlaösszeg számít értéknek a társadalom részéről. Ennek megfelelően a férfi küzd, hogy megfeleljen, valamint megfelelő életszínvonalat biztosítson a családja részére – csakhogy emellett magára a családra nem jut annyi ideje, amennyit szeretne. A nemi egyenlőséget hirdetők sokszor kifelejtik, hogy nemcsak a nők küzdhetnek a kisebbség érzésével, hanem bizonyos területen a férfiak is. Tény és való, hogy a hölgyek hátrányai kézzelfoghatóbbak, hacsak a jóval alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat nézzük.

Mindezen tények ismerete mellett vajon miért társítanak rögtön negatív érzéseket a nemi esélyegyenlőség témájához? Látható, hogy van még hová fejlődnünk, helyezzük erre a hangsúlyt ahelyett, hogy a szélsőségek miatt azonnal a szőnyeg alá söpörjük a témát. 

Fotó:
pixabay.com

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?