A tudatosság kora – ébredező világ
- Dátum: 2014.09.26., 17:58
- asztrológia, betegség, ébredés, evolúció, fejlődés, gyógyulás, inger, jóléti társadalom, kezelés, kineziológia, lélek, lépcső, meditáció, megélhetés, múlt, orvos, önismeret, pszichológia, sors, stressz, személyiség, személyiségfejlődés, test, tudatosság, világ
Azt mondják, ez az a kor, amikor az emberek a „tudatukra ébrednek”. Hogy mindez mit takar? Elkezdenek foglalkozni önmagukkal, nem csak külsőleg, hanem belsőleg is: a lelkükkel, a személyiségükkel, a származásukkal, a múltjukkal, a sorsukkal, az életük miértjeivel. Hogy mindez jó-e, vagy sem, azt egyesek vitatják: „felesleges időtöltésnek, a dolgok túlbonyolításának” tartják, vagy egyenesen kamunak. A szkepticizmus mögött sokszor valamilyen belső gát áll: az illető nem akar önmagába nézni, vagy nem talál energiát, ösztönző erőt arra nézve, hogy foglalkozzon mással a tárgyi valóságon kívül. Pedig manapság egyre több ember lép a tudatosság útjára, és azt láthatjuk, hogy mindez már a siker egyik kulcsa is. Annyi a tehetséges, a jó ötletekkel, jó kapcsolatokkal rendelkező ember, hogy még a szerencse mellett is szükség van egyfajta belső pluszra.
Na de mit értünk pontosan az alatt, hogy valaki igyekszik „tudatos” lenni, milyen módszerekkel teheti ezt meg? A lehetőségek tárháza egyre nagyobb. Pszichológus, kineziológus, asztrológus, családállítás, asztrológia, meditáció és még sok minden más tartozik ide. És miért lehet erre szüksége a mai kor emberének? Jó kérdés. Az bizonyos, hogy manapság annyi inger, annyi lehetőség, és persze stressz ér minket, hogy mindezt kezelni kell. Egyes nézőpontok szerint ez a jelenség a jóléti társadalmak hozománya: az emberek jó dolgukban már azt sem tudják, mit csináljanak. A megélhetésért való küzdelem fogalma megváltozott. Mindezek mellett pedig van idő és energia az élethelyzetünk, múltunk, belső világunk vizsgálatára. Más elméletek szerint egyszerűen ez a világ rendje, hogy szép lassan felébred, szinte az evolúció része, hogy a testi fejlődést követően a lelki tudatosodás következik.
Csakhogy ez az út nem mindig könnyű, bár a legtöbben arról számolnak be, hogy megéri. Néha magunkba nézni, rálátni a sorsunkra, a valós érzéseinkre, szembenézni a múlt eseményeivel ijesztő lehet. De mindez a fejlődés fontos állomása! Gyakorlatilag az első lépcső egyfajta olyan változáshoz, amellyel önmagunk tehetjük jobbá az életünket, és találhatjuk meg a választ a kérdéseinkre.
Ha csak a test betegségeit nézzük: nehéz kezelni azt a beteget, aki nem megy orvoshoz. De mindez még nem elég: pontos diagnózis kell a sikeres gyógyuláshoz, felépüléshez. Valami hasonlóról szól, ha valaki tudatosan fejleszti és keresi önmagát. Mindenkinek vannak lelki sérülései, melyeket érdemes kezelni. Mindez viszont nem csupán arról szól, hogy gyógyítsuk be a sebeket, hanem arról is, hogy ismerjük meg a saját lelkünket, személyiségünket, és így sikeresebbek és boldogabbak lehetünk.
Vajon miért? Aki jól ismeri önmagát, az pontosan tudja, mire van szüksége. Nem fut felesleges köröket, hanem könnyebben felismeri, kik azok az emberek, mik azok az időtöltések, vagy akár tárgyak, akikkel és amikkel érdemes magát körülvennie. Ezért lehet az önfejlesztés a siker egyik kulcsa.
A téma egy induló cikksorozat első része. Keresse a folytatást jövő héten!
Fotó:
pixabay.com
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.