Még mindig nem eszünk elég halat
- Dátum: 2014.09.03., 21:17
- Balaton, egészség, Hal, halászat, halétel, halfogyasztás, táplálkozás
Magyarországon az átlagos évi halfogyasztás messze az európai átlag alatt van. Öt kiló halat sem eszünk személyenként egy esztendő alatt, aminek okait régóta igyekeznek megfejteni.
Magyarországon körülbelül négy, négy és fél kiló halat fogyasztunk el átlagosan személyenként egy év alatt, ami európai viszonylatban nagyon kevésnek számít.
Az okok sokrétűek. Egyrészt nyilvánvalóan történelmi háttere van ennek a magatartásnak, ugyanis korábban hazánkban is jóval népszerűbb volt a halfogyasztás. A 20. század második felében a termelékenység, és az ezzel összefüggő egyszerűség miatt a hal helyett központilag a sertés és a baromfi húst részesítették előnyben, s eközben a halászat is szépen lassan leépült. A hal lekerült az asztalokról, legalábbis, ami a mindennapi (rendszeres heti) fogyasztást illeti és ünnepi étekké vált. A legtöbben elsősorban (és sokszor csak) karácsonykor készítenek halételeket.

Sokan mondják: a halat meg kell szeretni, ami kulturális dolog. Ha valaki gyerekként nem ismerkedett meg az ízével, állagával, formájával, illatával, az az esetek többségében később jóval nehezebben kedveli meg a halból készült ételeket.
Pedig a hal nálunk is egyre népszerűbb, könnyű, tápláló étel, amelyet ráadásul az egészséges táplálkozás is kiemel.
Sajnos azonban nem mindig tudunk könnyen hozzájutni, ami szintén visszavetheti a fogyasztást. A folyókban megcsappant a halak száma, a Balaton halászata pedig már évek óta tartó vita tárgya. Jelenleg nincs is halászat legnagyobb tavunkon, ami a nyári idegenforgalmi szezonban súlyos hiányt okozott az egyébként igencsak keresett és kedvelt fajokat tekintve.
Fotó:
pixabay.com
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?