Még mindig nem eszünk elég halat
- Dátum: 2014.09.03., 21:17
- Balaton, egészség, Hal, halászat, halétel, halfogyasztás, táplálkozás
Magyarországon az átlagos évi halfogyasztás messze az európai átlag alatt van. Öt kiló halat sem eszünk személyenként egy esztendő alatt, aminek okait régóta igyekeznek megfejteni.
Magyarországon körülbelül négy, négy és fél kiló halat fogyasztunk el átlagosan személyenként egy év alatt, ami európai viszonylatban nagyon kevésnek számít.
Az okok sokrétűek. Egyrészt nyilvánvalóan történelmi háttere van ennek a magatartásnak, ugyanis korábban hazánkban is jóval népszerűbb volt a halfogyasztás. A 20. század második felében a termelékenység, és az ezzel összefüggő egyszerűség miatt a hal helyett központilag a sertés és a baromfi húst részesítették előnyben, s eközben a halászat is szépen lassan leépült. A hal lekerült az asztalokról, legalábbis, ami a mindennapi (rendszeres heti) fogyasztást illeti és ünnepi étekké vált. A legtöbben elsősorban (és sokszor csak) karácsonykor készítenek halételeket.
Sokan mondják: a halat meg kell szeretni, ami kulturális dolog. Ha valaki gyerekként nem ismerkedett meg az ízével, állagával, formájával, illatával, az az esetek többségében később jóval nehezebben kedveli meg a halból készült ételeket.
Pedig a hal nálunk is egyre népszerűbb, könnyű, tápláló étel, amelyet ráadásul az egészséges táplálkozás is kiemel.
Sajnos azonban nem mindig tudunk könnyen hozzájutni, ami szintén visszavetheti a fogyasztást. A folyókban megcsappant a halak száma, a Balaton halászata pedig már évek óta tartó vita tárgya. Jelenleg nincs is halászat legnagyobb tavunkon, ami a nyári idegenforgalmi szezonban súlyos hiányt okozott az egyébként igencsak keresett és kedvelt fajokat tekintve.
Fotó:
pixabay.com
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.