Természetes álomhozók
- Dátum: 2014.08.14., 21:53
- Alvászavar, egészségi probléma, elhízás, lélek, meditáció, stressz, szívbetegség, táplálkozás
Az alvászavar nem csak kellemetlen, hanem hosszabb távon komolyabb egészségi károsodást okozhat. Mi tehet az ellene, aki nem akarja gyógyszerrel tömni magát?
Az altató divatos dolog, egyszerűsége és hatékonysága vonzza az álmatlanságban szenvedőt, ám nem szabad, hogy a gyógyszer legyen az első próbálkozás a probléma leküzdésére. Persze akad olyan eset, nem is kevés, amikor drasztikusabb beavatkozásra van szükség, ennek ellenére sokan teljesen feleslegesen tömik magukba a pirulát.
Az alvászavar igen kellemetlen jelenség. Az ember pihenne, szüksége van rá a testének és a lelkének is, valami mégsem hagyja, megakadályozza a feltöltődést. A probléma a napi fáradtság, levertség és stressz mellett ráadásul hosszabb távon komoly károkat is okozhat. Ilyen az elhízás, vagy a szív és érrendszeri betegség.
Az emberiség számos természetes gyógymódot ismer a jó alvásra. Ezek elsősorban enyhe zavarok esetében, vagy megelőzésre használhatóak. Ebben a kategóriában viszont hatékonyak lehetnek mindenféle gyógyszeres kezelés nélkül is. A táplálkozás természetesen ebben is meghatározó. Közvetlenül lefekvés előtt más szempontok miatt sem ajánlatos túl sokat enni, ha mégis ezt tesszük a szép álmok érdekében fogyasszunk banánt, tejet, sajtot, mogyorót, vagy könnyű fehér húst. Ezeket az ételeket jó altatónak tartják, ellenben az energia dús, vitaminban gazdag társaiktól.
Ha hat óra után nem eszünk, ezeket a dolgokat meg is előzhetjük. Itt jön képbe a mozgás, több jóga és meditációs gyakorlat is létezik az alvászavarok enyhítésére.
Az alvászavarról tudni kell, hogy nem betegség, hanem tünet, valaminek a jele. Amíg azt a valamit nem találjuk meg, addig nehéz lesz bármit is tenni a problémával. Lehet, hogy a táplálkozás, lehet, hogy valamilyen lelki feszültség az ok. Ugyanakkor olyan prózai hátteret is találhatunk, mint a fekvőhelyünk nem megfelelő minősége, tájolása.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.