Megváltozott a terhességi protokoll
Július elsejétől új orvosi protokoll lépett életbe a kismamák vizsgálatait illetően. Csökkent a kilenc hónap alatt elvégzendő teendők száma, de Magyarország ebből a szempontból még így is a legalaposabb nemzetek közé tartozik.
A legfontosabb változás talán az, hogy megszűnt (legalábbis a kötelező formája) az AFP elnevezésű szűrés. Ennek voltaképpen már ideje volt, hiszen a kor meghaladta a vizsgálat létjogosultságát. Az AFP a genetikai eredetű betegségeket hivatott szűrni, ám az ultrahang technológia fejlődésével voltaképpen elveszítette értékét a kismama vérének ez irányú vizsgálata. A 16. héten végezték, és azt nézték meg, hogy az anya vérében milyen koncentrációban van jelen az AFP névvel jelölt fehérje. Az sem volt jó, ha túl magas, és az is rossz jelnek számított, ha túl alacsony. Előbbi velőcső-záródási rendellenességet jelezhet, utóbbi Down-kórt, de maga a vizsgálat igencsak pontatlan, mert azt a bizonyos koncentrációt számos egyéb tényező befolyásolhatja.
Mint említettük, az AFP jelentőségét az ultrahangos technika fejlődése csökkentette le, az orvostudomány hazánkban is széles körben elérhető, sőt teljesen természetesnek számító, modern eszközével már jóval korábban kiszűrhetők a különböző rendellenességek, például a Down-kór is.
A 37 év feletti kismamáknak kötelező a genetikai tanácsadás.
A magyar kismama-protokoll egyébként elég alaposnak számít, még úgy is, hogy most csökkent a kötelező ultrahangvizsgálatok száma. Persze a kismamák többsége a gyakorlat szerint többet jár ultrahangra a kötelezőnél. Mostantól, ha valaki nem veszélyeztetett terhes, és ha erre az orvos engedélyt ad, nem muszáj szakorvoshoz járnia, szülésznő is gondozhatja. Persze mindez csak dokumentált, engedélyezett körülmények között folyhat továbbra is.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.