Menü

Megváltozott a terhességi protokoll

Július elsejétől új orvosi protokoll lépett életbe a kismamák vizsgálatait illetően. Csökkent a kilenc hónap alatt elvégzendő teendők száma, de Magyarország ebből a szempontból még így is a legalaposabb nemzetek közé tartozik.

A legfontosabb változás talán az, hogy megszűnt (legalábbis a kötelező formája) az AFP elnevezésű szűrés. Ennek voltaképpen már ideje volt, hiszen a kor meghaladta a vizsgálat létjogosultságát. Az AFP a genetikai eredetű betegségeket hivatott szűrni, ám az ultrahang technológia fejlődésével voltaképpen elveszítette értékét a kismama vérének ez irányú vizsgálata. A 16. héten végezték, és azt nézték meg, hogy az anya vérében milyen koncentrációban van jelen az AFP névvel jelölt fehérje. Az sem volt jó, ha túl magas, és az is rossz jelnek számított, ha túl alacsony. Előbbi velőcső-záródási rendellenességet jelezhet, utóbbi Down-kórt, de maga a vizsgálat igencsak pontatlan, mert azt a bizonyos koncentrációt számos egyéb tényező befolyásolhatja.

Mint említettük, az AFP jelentőségét az ultrahangos technika fejlődése csökkentette le, az orvostudomány hazánkban is széles körben elérhető, sőt teljesen természetesnek számító, modern eszközével már jóval korábban kiszűrhetők a különböző rendellenességek, például a Down-kór is.

A 37 év feletti kismamáknak kötelező a genetikai tanácsadás.

A magyar kismama-protokoll egyébként elég alaposnak számít, még úgy is, hogy most csökkent a kötelező ultrahangvizsgálatok száma. Persze a kismamák többsége a gyakorlat szerint többet jár ultrahangra a kötelezőnél. Mostantól, ha valaki nem veszélyeztetett terhes, és ha erre az orvos engedélyt ad, nem muszáj szakorvoshoz járnia, szülésznő is gondozhatja. Persze mindez csak dokumentált, engedélyezett körülmények között folyhat továbbra is.

Fotó:
pixabay.com

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.