Menü

Terhességi cukorbetegség: odafigyelést igényel

A várandóság második trimeszterében kerül sor a terheléses cukormérésre, melyet nagyon kellemetlen vizsgálatként tartanak számon. Bár valóban mindenki el tud képzelni jobb „menüt” 75 gramm cukrot tartalmazó víznél, és a vérvétel sem túl kellemes, mégis alapvető fontosságú vizsgálatról van szó.

A kezeletlen terhességi cukorbetegség ugyanis veszélyes lehet mind a babára, mind a kismamára nézve. A terhességi cukorbetegségnek nem feltétlenül vannak előjelei, megfelelő diétával ugyanakkor hatékonyan kezelhető, és szülés után többnyire elmúlik.

De mi áll a terhességi cukorbetegség hátterében? A rendszertelen táplálkozás, túlzott szénhidrátfogyasztás, és mozgásszegény életmód egyaránt elősegítheti a cukorbetegség kialakulását, de várandóság alatt egyéb okok miatt is, egészséges táplálkozás ellenére is kialakulhat.

A terhesség során ugyanis a méhlepény olyan hormonokat termel, amelyek ronthatják a kismama vérében az inzulin hatékonyságát. Ennek következtében egy csökkent glükóztolerncia állhat elő, ami tulajdonképpen a cukorbetegséget megelőző állapot. Amennyiben a vércukorszint tartósan magas, a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel. A sok inzulin fokozott súlygyarapodáshoz vezethet a babánál is, ráadásul ödémásodást, valamint rossz oxigénellátást idézhet elő.

A terhességi diabétesz során általában ritkán kerül sor inzulinos kezelésre, legtöbbször diétát írnak elő a kismama számára. Általában ez a diéta napi ötszöri étkezést jelent, melyek alakalmával szigorúan szabályozott a szénhidrátbevitel. Ez azért fontos, hogy a hasnyálmirigy egyenletes terhelésnek legyen kitéve, és ne ingadozzon szélsőségesen a vércukorszint.

Fotó:
pixabay.com

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.