Sonkát, csokit, tojást ellenőriznek
- Dátum: 2014.04.10., 15:55
- csokoládé, ellenőrzés, fogyasztóvédelem, húsvét, sonka, tojás
Ahogyan ebben az időszakban megszokott, a fokozott ellenőrzést tart a húsvéti ünnepek előtt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Minden évben bebizonyosodik, van miért.
Az ellenőrzés számos dologra kiterjed. A felügyelők többek között azt vizsgálják, hogy az ünnepi akciós csomagokban meghirdetett termékek valóban azt, és annyiért tartalmazzák, amennyiért az a hirdetésben szerepel.
A fogyasztók megtévesztésére, megkárosítására alkalmas kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése arra is kiterjed, hogy a hatóság ellenőrzi, a pénztárnál helyesen számítják-e fel az árat. Úgy értékesítik a terméket, ahogyan az a címkén, vagy a polcon szerepel.
A fogyasztók megtévesztése gyakori, különböző szabálytalanságokkal minden évben találkoznak az NFH munkatársai. Többször fordult elő például az, hogy az akciós, kedvezményes csomagban hirdetett termékek egyenként megvásárolva olcsóbbak voltak.
A lejárt minőségű áruk szintén a hatóság célpontjában szerepelnek, ahogyan az is, hogy az adott termék megfeleljen minden előírásnak. Például az étcsokoládénak minimum 35 százalék összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 18 százalék a kakaóvaj, és legalább 14 százalék a zsírmentes kakaó szárazanyag. A tejcsokoládénál legalább 25 százalék összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia az adott terméknek. Ami a sonkákat illeti, szintén több szabálynak kell megfelelni. Ha nem sertésről van szó, meg kell határozni az állatot és a testtájt is, valamint utalni kell az elkészítés és a hőkezelés módjára is. Nyers sonka esetében fel kell tüntetni azt, hogy a termék nyersen, főzve, vagy sütve fogyasztható.
A tojásoknál két éve lépett életbe az a rendelet, miszerint a darabár mellett a kilónkénti árat is fel kell tüntetni.
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.