Pozitív gondolkodás, mint életforma
- Dátum: 2014.04.02., 08:01
- boldogság, nehézségek, önértékelés, pozitív gondolkodás
A gondok és a nehézségek elkerülhetetlenek az életben, de hogy mennyire betegítenek meg minket és tesznek boldogtalanná az már saját gondolkodásmódunktól és értékelésünktől függ. Ez a kiindulópontja a pozitív gondolkodásnak, mint életformának.
Valaki ezt ösztönösen is követi, az ilyen emberek, ha tudattalanul is, de felelősséget vállalnak saját életükért, tehát nem csak passzív elszenvedői az élet nehézségeinek.
Agyunk főképp stresszhelyzetekben hajlamos „automata üzemmódra” váltani, ezért fontos, hogy ha ösztönösen nem megy, akkor tanuljuk meg korrigálni berögzült, negatív gondolkodási mechanizmusainkat.
Tipikusan ilyen rossz beállítódás, amikor valaki mindenféle lazítást, pihenést, időpocsékolásnak értékel, mindenféle élvezetet, ami ezzel kapcsolatos a nyugdíjas évekre tartogat. Ez sem más, mint gondolkodásbeli kérdés, hiszen értékelhetjük úgy is, hogy az élet élvezete, a pihenés is hasznos időtöltés. Míg az egyik gúzsba köt, a másik felszabadít a döntés pedig a mienk és nem másoké.
Szintén negatív irányba fordítja gondolkodásunkat, amikor sorozatosan másokat kritizálunk, vádaskodunk, és másokban keressük a hibát. Ha hajlamosak vagyunk erre, akkor itt az ideje az alapos önértékelésnek, mert a bűnbakképzés hátterében mindig saját bizonytalanságok és gyengeségek húzódnak meg.
A pozitív gondolkodás egyik alapja, hogy nem minden esetben mások elvárásait helyezzük a fókuszba. Ez nem egyenlő az önzőséggel, csak éppen nem próbálunk meg mindenkinek megfelelni. Saját érzelmeinkkel, igényeinkkel és szükségleteinkkel kell elsősorban „kapcsolatban” lennünk, ennek megfelelően cselekednünk. Ez az alapja egyébként az integratív, belülről vezérelt, érett személyiségnek is.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?
Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.