Menü

Sokat harcoltak a bódító fűszerért

Ma már fura elképzelni, hogy egy-egy ritka növény, vagy fűszer kereskedelméért évszázadokig tartó, ádáz harcok, háborúk zajlottak szárazföldön és vízen egyaránt. Így volt ez a gyógyászatban és az élelmiszeriparban is hasznosított szerecsendió esetében is.

A szerecsendióról először is fontos leszögezni, hogy nem dió. A szerecsendiófa szárított magva a szerecsendió, magköpenye pedig a szerecsendió-virág.

A növény eredete sokáig nagyon titokzatos, sőt, titkos volt. Az ázsiai kereskedők ugyan eljuttatták Európába, ám sok információt nem voltak hajlandóak megosztani a vásárlókkal. Akik pedig akadtak bőven, a szerecsendió a gyógyászatban és az asztalon, fűszerként is kedvelt volt. A magot szárítva, vagy őrölve használták, és még a magköpenyt, azaz a szerecsendió-virágot is hasznosították. A gyógyászatban többek között emésztésserkentésre, étvágynövelésre, fejfájásra, gyomorbántalmakra alkalmazták, a táplálkozásban pedig a levesektől a halételekig rengeteg mindent ízesítettek és ízesítenek vele.

Az ára természetesen magas volt, így nem csoda, hogy ádáz harc ment a kereskedelméért. A Csendes-óceánt egyre inkább feltérképező európaiak megtalálták a szerecsendió „forrását”. A 16. századtól a portugálok, aztán a hollandok tették rá a kezüket a Fűszer-szigetekhez tartozó egyik kis szigetcsoport értékes terményére. Később az angolok is beszálltak a küzdelembe, kereskedtek vele, ők eleinte más helyszínről szerezték be az alapanyagot, de később a holland területért háborúztak. Természetesen azt el lehet képzelni, hogy ez a kereskedelem, mit jelentett az őslakosok számára. A monopóliumnak aztán az vetett véget, hogy a növény számos helyen megtelepedett, Indában, Amerikában és Afrikában is elkezdtek nagy tételben foglalkozni vele.

Ma is számos területen hasznosítják tulajdonságait, többek között a kozmetikai iparban és az italgyártásban is. Érdekesség, hogy illóolajának fő összetevője, a miriszticin mérgező, nagyobb mennyiségben halálos is lehet. Egy időben alacsonyabb kategóriájú kábítószerként is használták.

Fotó:
pixabay.com

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.