Sokat harcoltak a bódító fűszerért
- Dátum: 2014.03.07., 13:58
- fűszer, gyógyászat, kereskedelem, szerecsendió, szerecsendió-virág
Ma már fura elképzelni, hogy egy-egy ritka növény, vagy fűszer kereskedelméért évszázadokig tartó, ádáz harcok, háborúk zajlottak szárazföldön és vízen egyaránt. Így volt ez a gyógyászatban és az élelmiszeriparban is hasznosított szerecsendió esetében is.
A szerecsendióról először is fontos leszögezni, hogy nem dió. A szerecsendiófa szárított magva a szerecsendió, magköpenye pedig a szerecsendió-virág.
A növény eredete sokáig nagyon titokzatos, sőt, titkos volt. Az ázsiai kereskedők ugyan eljuttatták Európába, ám sok információt nem voltak hajlandóak megosztani a vásárlókkal. Akik pedig akadtak bőven, a szerecsendió a gyógyászatban és az asztalon, fűszerként is kedvelt volt. A magot szárítva, vagy őrölve használták, és még a magköpenyt, azaz a szerecsendió-virágot is hasznosították. A gyógyászatban többek között emésztésserkentésre, étvágynövelésre, fejfájásra, gyomorbántalmakra alkalmazták, a táplálkozásban pedig a levesektől a halételekig rengeteg mindent ízesítettek és ízesítenek vele.
Az ára természetesen magas volt, így nem csoda, hogy ádáz harc ment a kereskedelméért. A Csendes-óceánt egyre inkább feltérképező európaiak megtalálták a szerecsendió „forrását”. A 16. századtól a portugálok, aztán a hollandok tették rá a kezüket a Fűszer-szigetekhez tartozó egyik kis szigetcsoport értékes terményére. Később az angolok is beszálltak a küzdelembe, kereskedtek vele, ők eleinte más helyszínről szerezték be az alapanyagot, de később a holland területért háborúztak. Természetesen azt el lehet képzelni, hogy ez a kereskedelem, mit jelentett az őslakosok számára. A monopóliumnak aztán az vetett véget, hogy a növény számos helyen megtelepedett, Indában, Amerikában és Afrikában is elkezdtek nagy tételben foglalkozni vele.
Ma is számos területen hasznosítják tulajdonságait, többek között a kozmetikai iparban és az italgyártásban is. Érdekesség, hogy illóolajának fő összetevője, a miriszticin mérgező, nagyobb mennyiségben halálos is lehet. Egy időben alacsonyabb kategóriájú kábítószerként is használták.
Fotó:
pixabay.com
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.