Menü

Sokat harcoltak a bódító fűszerért

Ma már fura elképzelni, hogy egy-egy ritka növény, vagy fűszer kereskedelméért évszázadokig tartó, ádáz harcok, háborúk zajlottak szárazföldön és vízen egyaránt. Így volt ez a gyógyászatban és az élelmiszeriparban is hasznosított szerecsendió esetében is.

A szerecsendióról először is fontos leszögezni, hogy nem dió. A szerecsendiófa szárított magva a szerecsendió, magköpenye pedig a szerecsendió-virág.

A növény eredete sokáig nagyon titokzatos, sőt, titkos volt. Az ázsiai kereskedők ugyan eljuttatták Európába, ám sok információt nem voltak hajlandóak megosztani a vásárlókkal. Akik pedig akadtak bőven, a szerecsendió a gyógyászatban és az asztalon, fűszerként is kedvelt volt. A magot szárítva, vagy őrölve használták, és még a magköpenyt, azaz a szerecsendió-virágot is hasznosították. A gyógyászatban többek között emésztésserkentésre, étvágynövelésre, fejfájásra, gyomorbántalmakra alkalmazták, a táplálkozásban pedig a levesektől a halételekig rengeteg mindent ízesítettek és ízesítenek vele.

Az ára természetesen magas volt, így nem csoda, hogy ádáz harc ment a kereskedelméért. A Csendes-óceánt egyre inkább feltérképező európaiak megtalálták a szerecsendió „forrását”. A 16. századtól a portugálok, aztán a hollandok tették rá a kezüket a Fűszer-szigetekhez tartozó egyik kis szigetcsoport értékes terményére. Később az angolok is beszálltak a küzdelembe, kereskedtek vele, ők eleinte más helyszínről szerezték be az alapanyagot, de később a holland területért háborúztak. Természetesen azt el lehet képzelni, hogy ez a kereskedelem, mit jelentett az őslakosok számára. A monopóliumnak aztán az vetett véget, hogy a növény számos helyen megtelepedett, Indában, Amerikában és Afrikában is elkezdtek nagy tételben foglalkozni vele.

Ma is számos területen hasznosítják tulajdonságait, többek között a kozmetikai iparban és az italgyártásban is. Érdekesség, hogy illóolajának fő összetevője, a miriszticin mérgező, nagyobb mennyiségben halálos is lehet. Egy időben alacsonyabb kategóriájú kábítószerként is használták.

Fotó:
pixabay.com

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.