Nem mindegy, ki, mennyire nárcisztikus
- Dátum: 2014.02.13., 11:39
- celebek, nárcizmus, személyiségzavar, sztárok
A nárcizmust a köztudat kimondottan negatív személyiségvonásként tartja számon. Pedig a szereplési vágy, és az önszeretet megnyilvánulásának negatív megbélyegzése nem minden esetben indokolt.
A nárcizmus ugyanis nem rendellenesség, hanem minden egészséges emberben fellelhető személyiségvonás. Természetesen a nárcizmus szintje az egyes emberekben nagyon eltérő lehet, de alapvetően az önbizalomról, az önszeretetről, és az elismerés iránti igényről van szó.
Természetesen, ha ez a vonás elhatalmasodik és uralni kezdi a személyiséget, akkor már jogosan beszélhetünk lelki zavarról. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők szélsőségesen eltúlozva értékelik saját tehetségüket, fontosságukat, és gyakran fantáziálnak korátlan hatalomról, és másoktól jövő feltétlen csodálatról.
Ez a típusú személyiségzavar többféle okból alakulhat ki, de sok esetben a kisgyermekkorra vezethető vissza. Amikor ugyanis a gyerekben a csecsemőkor végén tudatosul, hogy önálló, szuverén lény, akkor ezzel párhuzamosan megnő az igénye a személyiségével kapcsolatos pozitív visszajelzések iránt. A reális önértékelés kialakulását akadályozhatja, ha a szülők kiszámíthatatlanul, és következetlenül adnak pozitív visszajelzéseket, vagy elutasítóak ilyen szempontból. Ez okozhatja gyerek önértékelésének megrekedését a nárcizmus fázisában.
Alapvetően persze mindenkiben meg van az igény az elismerésre, a sikerre. A nárcizmus foka befolyásolhatja azt is milyen pályát választunk. A celebek, sztárok, énekesek személyiségében minden bizonnyal fellelhető a nárcizmus magasabb mértéke, de ez még nem jelent személyiségtorzulást. Bár gyakran lehetünk szemtanúi a médiában végbemenő radikálisnak tűnő személyiség változásoknak (lásd tehetségkutatók sztárjai), valójában a legtöbb esetben nincs szó az „ártatlan” személyiségek bedarálásáról. Azoknál az embereknél, akikben magas fokú szereplés vágy munkál, általában ezek az élesnek tűnő változások jól megférnek személyiségükben.
Fotó:
pixabay.com
Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése
A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?
Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége
Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.
Ne tiltsd, tanítsd
Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Kötődési típusok bemutatása
A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.