Menü

Ha nem megy a tanulás

Közeledünk az őszi félév végéhez, az egyetemisták, főiskolások most hajráznak, de a középiskolákban és az általános iskolákban is eljött a félévi záró dolgozatok ideje. Akad, akinek könnyen megy a felkészülés, de mások már erejük végéhez közelednek. Nekik nyújthat segítséget a lecitin.

A lecitint az agy, a memória, a koncentráló képesség természetes serkentőjének tartják és nem hiába. Valóban az idegrendszer, az idegek legfőbb tápláléka, csökkenti a szellemi, fizikai kimerültség hatásait, a fáradtságot, ugyanakkor javítja a memóriát, a koncentrációt, a teljesítő képességet.

A lecitin az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, zsírszerű elem, amely valamennyi sejtünkben fontos szerepet tölt be. Nemcsak a sejtfalak fontos építőeleme, hanem maga a sejt működéséhez is elengedhetetlen. Ezen kívül számos más, fontos funkcióban feladatot tölt be. Például tisztítja az érfalakat, segítséget nyújt a vérkeringés egészséges fenntartásához, erősíti a szívizomzatot, sőt kiemelten befolyásolja a máj, a csontvelő, valamint az említett idegrendszer működését.

A vérrel szállítjuk a zsírt és a koleszterint, ami szintén függ a lecitintől, de a zsír lerakodását is megakadályozza, illetve a felszívódást, feldolgozást megkönnyíti. Tudni érdemes még, hogy védi a gyomor nyálkahártyáját, segíti az A és B1 vitamin felszívódását.

Lecitinhez a természetes táplálékainkból is hozzájuthatunk, sok ilyet tartalmaz a tojás, vagy a szója is. Lecitinben gazdag a káposzta és a karfiol, a repce, a len, a napraforgó, vagy a sörélesztő is. Érdemes sok hüvelyest fogyasztani, ha szeretnénk egy kicsivel jobb memóriát, a lencse, a bab, vagy a zöldborsó segíthet ebben. A szakemberek a teljes kiőrlésű gabonákat, a búzacsírát, a diót, a kukoricát és a májat ajánlják még.

Fotó:
pixabay.com

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.