Van belső, személyre szabott hőmérőnk
- Dátum: 2014.01.16., 15:32
- hőérzet, hőmérséklet, időjárás, légmozgás, levegő, páratartalom
Ma már a legtöbb fórumon, ahol az időjárással kapcsolatban informálnak minket, a hőmérséklet mellett a hőérzetre vonatkozóan is kapunk információt. Nem véletlenül, a két dolog ugyanis nagyon eltérő lehet, a levegő hőmérsékletének ismerete még nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy az időjárásnak megfelelően öltözködjünk.
Míg a hőmérséklet műszerekkel mérhető, addig a hőérzet a szervezet által érzékelt hőfok, melyet több tényező is befolyásolhat. Egyrészt függ a meteorológiai viszonyoktól, többek között a szélerősségtől és a levegő páratartalmától. Szélmentes napokon például kevésbé érezzük hidegnek a levegőt, mint egyébként. A legmegfelelőbb a 40-60% közötti páratartalom, fülledt nyári időkben, egy páradúsabb levegő jóval melegebb hőérzetet kelthet bennünk a valódi hőmérséklethez képest.
Egyébként olyan emberi tényezők is hatással lehetnek hőérzetünkre, mint az életkor, egészségi állapot, testsúly. Az idősebbek például kevésbé izzadnak, ennek az az oka, hogy a kor előrehaladtával gyengül a szervezet hőleadó mechanizmusa. Az csecsemőknek pedig még nem elég fejlett a hőháztartása, ezért kell öltöztetésükre nagyobb gondot fordítani.
Szeles időben különösen tapasztalható, hogy a hőérzet és a hőmérséklet akár nagyon eltérő is lehet. De miért érezzük szeles időben sokkal hidegebbnek a levegőt? Ennek az az oka, hogy testünk felmelegíti a körülötte lévő vékony levegőréteget, ezzel próbálja biztosítani az állandó testhőmérsékletet. Légmozgás esetén azonban ez a vékony melegebb levegőréteg elvész, így hűvösebbnek érezzük az időt, és testhőmérsékletünk is hamarabb lecsökken.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.