Őszinteségre vágyunk? Kérdezzünk reggel!
- Dátum: 2013.12.09., 11:55
- hazugság, kegyes hazugság, őszinteség, reggel
Annak ellenére, hogy alapvetően az őszinteséget egy fontos emberi tulajdonságként tartjuk számon, mégis szinte mindenki mást ért alatta, vagy legalábbis másként értelmezi.
Vagyis valaki azt vallja, őszintének kell lenni mindenáron, mások szerint létezik a kegyes hazugság és van is létjogosultsága. Az is eltérő, hogy ki mit értékel hazugságnak, hiszen van, aki szerint bizonyos dolgok elhallgatása még nem sérti az őszinteséget.
Ez a téma persze a kutatókat is megihlette, és számos tudományos vizsgálatot végezetek azzal a céllal, hogy feltérképezzék a hazugság, és a csalás természetét.
Egy hasonló témával foglalkozó amerikai kutatás során rábukkantak egy furcsa, de meghatározó tényezőre, méghozzá az idő jelentőségére. Azt figyelték meg ugyanis, hogy az őszinteséggel kapcsolatos tudatosság idő függvényében is változhat. A vizsgálat során különböző napszakokban tesztelték az őszinteség erényét, mindenféle ösztönzőkkel próbáltak hazugságra „csábítani”.
Az eredmények egyértelműen azt bizonyították, hogy minél későbbre járt az idő, annál kevésbé tudták magukat a résztvevők az őszinteség igényéhez tartani, vagyis egyre hajlamosabbak voltak hazugságra, ferdítésre, csalásra. Az az érdekes, hogy ez a jelenség a legőszintébbnek tűnő embereknél is érvényesült, sőt az ő esetükben még meghatározóbbnak bizonyult.
Mindezek szerint reggel vagyunk a legőszintébbek, tehát az élet nagy kérdéseit a reggeli kávé mellett érdemes feltenni, legalább is, ha őszinteségre vágyunk. A magyarázat még rejtélyesebb, valószínűleg, hogy minél későbbre jár az idő egy napon belül, annál kevésbé tudjuk tartani magunkat az őszinteség igényéhez, ez egyfajta pszichés elfáradás jele is lehet.
Fotó:
pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.