Menü

Diétázóknak is ajánlott

A bulgur az emberiség egyik legősibb tápláléka, mégsem ismerik túl sokan. Pedig egészséges, finom, a diétázóknak, kismamáknak pedig kifejezetten ajánlott a fogyasztása.

Bulgur. Ízlelgessük csak e különleges kifejezést, ami nem takar mást, mint egy különösen egészséges gabonafélét. De ne csak verbálisan ízlelgessük, hanem valóban kóstoljuk is meg.

Bulgur. Sokan nem ismerik, pedig remek étel. Gyorsan és könnyen elkészíthető, akár a kezdő szakácsok is képesek rá.

Bulgur. Gondolnánk, hogy egy bolgár ásatáson nyolcezer éves bulgur maradványokat és az elkészítéséhez szükséges eszközöket találtak? Vagyis az emberiség egyik legősibb tápláléka. Manapság inkább a Közel-Keleten, Indiában, Dél-Európában, Marokkóban használják. Szerencsére hazánkban is egyre többen fedezik fel maguknak, mert nemcsak remek körte (krumpli, tészta és rizs helyett), hanem salátákhoz, töltött húsokhoz is kiváló, sőt tejben felfőzve, édesen is elkészíthető. Rendkívül gyorsan megfő, nem kell hozzá más, mint néhány pohár víz és egy csipet só. Az előfőzött fajtát pedig csak le kell forrázni és letakarva hagyjuk állni tíz-tizenöt percig.

Bulgur. Valójában durumbúzából nyert töret. A lehántolt búzaszemeket egyszerűen megpárolják, majd a szükséges méretűvé törik. Értelemszerűen többféle méretben is kapható, de az egészségünk érdekében inkább a nagyobb, rizshez hasonló töretet vásároljuk. Ez ugyanis a teljes búzaszemet tartalmazza, a rostban gazdag korpát és a tápláló, antioxidáns hatású csírát is.

Bulgur. A diétázóknak különösen ajánlott a fogyasztása, mert lassan felszívódó szénhidrát, amelynek a glikémiás indexe alacsonyabb, mint a rizsé. Rostokban, vitaminokban gazdag. Különösen sok E és B-vitamint tartalmaz. Igen magas a vas, a foszfor, a magnézium és folsav tartalma is, emiatt aztán a kismamák is inkább ezt válasszák köretnek a rizs, krumpli, vagy tészta helyett. Székrekedéskor is fogyasszunk belőle. Ugyanakkor támogatja a szervezet szénhidrát-, fehérje- és zsír anyagcsere folyamatait és az idegrendszer működésére is jó hatással van.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?