Nem árt vigyázni a „gyilkos” kókusszal
- Dátum: 2013.11.14., 11:35
- egészség, kókusz, kókuszdió, kókuszolaj, kókuszpálma, veszély
Kevés olyan növény van, amit szélesebb körben hasznosítanak, mint a kókuszpálmát. A nálunk leginkább a terméséről ismert növény nagy hasznára van az emberiségnek, ugyanakkor halálos is lehet.
A kókuszpálma a délkelet-ázsiai szigetvilágból ered, magjai remek csírázóképességűek, ezért a növény könnyedén terjed nagy távolságban is. Több tíz méter magas, termése a jól ismer kókuszdió.
A növény szinte minden része hasznosítható: levele, fája, olaja, teje, rostjai szinte végtelenszámú felhasználhatóságot kínálnak az élet számos területén. Gyümölcsének a húsa sok vitamint, ásványi anyagot tartalmaz. Magnézium és kalcium tartalma például rendkívül előnyös, hiszen az utóbbi beépüléshez szükséges D-vitamin és foszfor is megtalálható benne. Magas az energiatartalma, azaz ajánlott sportoláshoz, és kemény fizikai munkához is. Mindezek mellett számos egyéb pozitív hatása lehet szervezetünkre.
A gyümölcshúsból nyerik ki, állítják elő a kókusztejet, és a kókuszolajt, amely a sütés-fűzés mellett a kozmetikai iparban is használatos. A dió rostjaiból kötelet, kefét, szőnyeget, fonalat készítenek, héja és fája fűtőanyagnak is megfelelő.
A kókuszpálma veszélye a fáról váratlanul, 20-30 méter magasból lepotyogó diókban rejlik. A 30 centiméter hosszú, 1-2 kilogrammos termések „gyilkos ösztöne” kissé mesterségesen felturbózott, ugyanakkor a veszély valós és illik is komolyan venni. Az érintett országok, települések ezt meg is teszik, például számos fát vágnak ki fokozottan veszélyeztetett helyekről.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.