Krónikus stressz és a súlyosbító körülmények
- Dátum: 2013.10.15., 10:13
- egészségre káros, kapcsolati stressz, középkorú nők, krónikus stressz, rizikó faktor
Leggyakrabban a munkahelyi stressz káros hatásaira hívják fel a figyelmet, pedig az emberi kapcsolatokban megélt feszültségek, aggodalmak is működhetnek krónikus stresszfaktorként.
Minden kapcsolatban vannak nehézségek és feszültségek, ez még nem jelent feltétlenül káros stresszhatást. Akik viszont például különböző kötődési zavarokkal küzdenek, és nagyon félnek a visszautasítástól, kevésbé tudják kezelni a kapcsolati feszültségeket. Ilyen esetekben viszont komoly stressz terhelésről beszélhetünk, amely bizonyítottan gyengíti az immunrendszer ellenálló- képességét.
Ha valaki gyerekként hiányos törődést él át, és csökken a biztonságérzete, akkor nagy valószínűséggel kötődési problémákkal fog küzdeni, ami a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelentkezhet. Azok, akik nagyon vágynak az erős kötődésre, folyamatosan várják a megerősítést, gyakran a legkisebb problémákat is traumaként élik meg a kapcsolatukban. Mindez nagyfokú stresszhatást eredményez, amely veszélyezteti az egészséget is.
Egyébként a krónikus stressz különösen károsan hat a középkorú nőkre. Körükben végzett vizsgálatok szerint számos fizikai tünetet okozott a folyamatos stressz, sokszor a káros hatás után jó néhány évvel később jelentkeztek a panaszok. Többségében izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást, migrént és gyomorpanaszokat okozott a krónikus stressz. A középkorú nők veszélyeztetettsége a vizsgálatok szerint nem elsősorban a kapcsolati feszültségekből adódik, náluk a rizikó faktorok a következőek: egyedülállóság, sok munka, dohányzás.
Bár a stressz életünk természetes része, a krónikus stressz komoly fizikai tüneteket is okozhat, ezért ha valamilyen körülmény miatt a veszélyeztetett csoportba tartozunk, érdemes kicsit tudatosabban tennünk ellene.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.