Menü

Krónikus stressz és a súlyosbító körülmények

Leggyakrabban a munkahelyi stressz káros hatásaira hívják fel a figyelmet, pedig az emberi kapcsolatokban megélt feszültségek, aggodalmak is működhetnek krónikus stresszfaktorként.

Minden kapcsolatban vannak nehézségek és feszültségek, ez még nem jelent feltétlenül káros stresszhatást. Akik viszont például különböző kötődési zavarokkal küzdenek, és nagyon félnek a visszautasítástól, kevésbé tudják kezelni a kapcsolati feszültségeket. Ilyen esetekben viszont komoly stressz terhelésről beszélhetünk, amely bizonyítottan gyengíti az immunrendszer ellenálló- képességét.

Ha valaki gyerekként hiányos törődést él át, és csökken a biztonságérzete, akkor nagy valószínűséggel kötődési problémákkal fog küzdeni, ami a későbbiekben kapcsolati feszültségként jelentkezhet. Azok, akik nagyon vágynak az erős kötődésre, folyamatosan várják a megerősítést, gyakran a legkisebb problémákat is traumaként élik meg a kapcsolatukban. Mindez nagyfokú stresszhatást eredményez, amely veszélyezteti az egészséget is.

Egyébként a krónikus stressz különösen károsan hat a középkorú nőkre. Körükben végzett vizsgálatok szerint számos fizikai tünetet okozott a folyamatos stressz, sokszor a káros hatás után jó néhány évvel később jelentkeztek a panaszok. Többségében izom- és ízületi fájdalmakat, fejfájást, migrént és gyomorpanaszokat okozott a krónikus stressz. A középkorú nők veszélyeztetettsége a vizsgálatok szerint nem elsősorban a kapcsolati feszültségekből adódik, náluk a rizikó faktorok a következőek: egyedülállóság, sok munka, dohányzás.

Bár a stressz életünk természetes része, a krónikus stressz komoly fizikai tüneteket is okozhat, ezért ha valamilyen körülmény miatt a veszélyeztetett csoportba tartozunk, érdemes kicsit tudatosabban tennünk ellene.

Fotó:
pixabay.com

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.