Extrém sport - A lovaspóló

Hogy a lovaspóló extrém sport, vagy sem, arról hosszasan vitatkozhatnánk. Azonban az tény, a II. világháború után közel ötven évnek kellett eltelnie, hogy ismét rátaláljanak a magyarok. Pedig Berlinben, az 1936-os olimpián még negyedik volt a magyar csapat.

A lovaspóló igen ősrégi sport, már időszámításunk előtt sok-sok évszázaddal ezelőtt nomád harcosok elkerített legelőkön játszották az első változatát. Később a perzsáknak köszönhetően terjedt el szerte Ázsiában, Tibetben, Kínában, Japánban és nem utolsó sorban, Indiában is.

India a sportág második őshazája. A gyarmatosítás korában, az itt állomásozó brit tisztek fedezték fel újra, s azóta a világ minden táján ismerik és játsszák is.

Az első angol lovaspóló klub megalakításának évszáma 1869, ez azért érdekes, mert mindössze 26 esztendő múlva már Budapesten is létezett egy hasonló, gróf Andrássy Gézának köszönhetően. Az igazán jót tett a sportág népszerűségének és ismertségének, hogy a hadseregben is kötelező volt a tiszteknek elsajátítani.

A II. világháborúig csodálatos ívelt felfelé a sportág népszerűsége, ismertsége, sőt 1936-ban a berlini olimpián a dicséretes negyedik helyet szerezte meg a magyar válogatott, 1938-ban pedig a Honvéd Póló Club nyert Európa-bajnokságot. Aztán 1945-ben minden, a játékkal kapcsolatos dolog megszűnt hazánkban, csak 1993-ban éledt újjá, amikorismét megalakították a Budapesti Lovaspóló Clubot.

Látszik tehát, hogy a lovaspólót igen komolyan vették már akkor is. Pláne most, amikor kifejezetten a sportág kedvéért tenyésztenek és képeznek speciális lovakat. A mai kor igényeinek megfelelően az úgynevezett póló-lovakat hosszú éveken át tréningezik, ennek köszönhetően képes a 60 kilométer per órás sebességre is a pályán, sőt arra is, hogy úgymond kordában tartsa indulatait, mert fegyelmezetten képes részt venni a játékban, villámgyorsan irányt váltani, megfordulni, vagy ütközni, a vállával kiszorítani a vele párhuzamosan futó másik állatot.

Jelenleg egyébként Argentínában tenyésztik a játékra specializált fajtát, ami a helyi criollo és az angol telivér keveréke. Ezek a lovak rendkívül intelligensek, engedelmesek, robbanékonyak, gyorsak és nem utolsó sorban jó idegzettel rendelkeznek. A játék kimenetele ugyanis nagyban függ a lovak erejétől, dinamikájától is.

Lássuk hát a szabályokat is. Szabad és fedett téren is játszható, utóbbi természetesen azért jó, mert nem függ az időjárási helyzettől. A szabadtéri pálya értelemszerűen jóval nagyobb, 270x150-180 méteres, amelynek a két végén 7,3 méter hosszú kapukat helyeznek el. Ide kell eljuttatni a műanyag labdát a lovon ülve a speciális ütőkkel. Fontos szabály, hogy tilos a másik testi épségét veszélyeztetni, de ütközni, kiszorítani, azért lehet. A négy fős csapatok hét perces szetteket, úgynevezett chukkerokat játszanak, döntetlen állás esetén a hirtelen halál dönt.

Forrás:
kalipoloclub.hu

Fotó:
pixabay.com